Gyöngyösön is elindul az Alzheimer Café
Május 31-én rendezik meg a gyöngyösi Alzheimer Café sorozat nyitórendezvényét a gyöngyösi Cinema Bridge moziban. A programsorozat keretében havonta egyszer tartanak kötetlen beszélgetést, hogy hasznos tanácsokkal, tapasztalatokkal lássák el az érdeklődőket.
Az első Alzheimer Cafét 1997-ben Hollandiában tartották. Azóta Európa több országában elterjedt. Magyarországi bevezetése Dr. Menyhárt Miklós főorvos nevéhez kötődik, ő hozta létre 2014-ben az első magyarországi Alzheimer Cafét Alzheimer Café Győr elnevezéssel. Azóta az ország több városában teret kapott a kezdeményezés, ami a gyöngyösi Kistérségi Humán Szolgáltató Központ szervezésével Gyöngyösön is elindul. A szervező intézmény arra vállal kötelezettséget, hogy hosszú távon fenntartható, éveken át elérhető segítő közösséget alakítson ki és működtessen a gyöngyösi Alzheimer Cafét rendszeres megrendezésével.
A rendezvénysorozat Gyöngyösön Kollár István Alzheimer című, Excellence-díjas dokumentumfilmjének vetítésével veszi kezdetét a Cinema Bridge moziban 2023. május 31-én, 16 órától. A vetítést beszélgetés követi majd Kollár István rendező-producer és dr. Menyhárt Miklós, a magyarországi Alzheimer cafék elindítójával, amit dr. Kelemen Tibor, a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház pszichiáter főorvosa moderál.
A nyitórendezvényt követően havonta egy alkalommal – minden hónap harmadik szerdáján – kávé és aprósütemény mellett lehetőség lesz az együttlétre betegeknek, házastársainak, családnak, barátoknak, hivatásos egészségügyi és szociális dolgozóknak, és bármely érdeklődőnek, akit a téma érint, és/vagy érdekel. A klubszerű találkozásokat szakmailag kompetens segítő szakemberek – orvosok, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, pszichológusok – kísérik és támogatják jelenlétükkel. A rendezvények nyitottak, regisztrációhoz nem kötöttek, és ingyenesen látogathatók.
A demenciának – mint bizonyos tünetek együttes megjelenésének – előfordulása az utóbbi években olyan mértéket öltött, hogy nagyságrendileg elérte a népbetegségek gyakorisági szintjét. Sőt vannak országok – az Európai Unió fejlett országai, Japán, USA – ahol a daganatos és a szív- és érrendszeri betegségekkel együtt népbetegségként tartják számon. A növekedés hátterében az életkor kitolódása, s annak következtében az Alzheimer-kór mint a leggyakoribb típusú demencia előfordulása áll. Az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban diagnosztizált tünetegyüttes. 65 éves korban 1%-ban, 85 év felett pedig 30% is lehet. A demencia előfordulásra vonatkozó nemzetközi adatok, kutatások alapján Európában 2050-re a megbetegedéssel érintettek száma 16 millióra is nőhet, szemben a 2000-es év 7 milliós betegszámával.
Magyarországon, de szűkebb régiónkban, helyi szinten is a betegség gyakoribbá válása tapasztalható, ami jelentős nehézséget okoz az érintett betegeknek, családjainak, az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, valamint az egész társadalomnak.
Nehézséget jelent, hogy a demenciával járó kórképek jelentős hányada alul-diagnosztizált. A tüneteket maguk a hozzátartozók nem ismerik fel. Gyakran előfordul, hogy kezdeti tüneteket mind az érintettek, mind a hozzátartozók az öregedés természetes velejárójának tartják. Jellemző a stigmatizációtól való félelem, a tünetek bagatellizálása, ezáltal a szakember felkeresésének halogatása. Mindennek következtében a tünetek enyhítésére tett kísérletek és az élethelyzethez igazodó tanácsadás is elmarad. Az esetek többségében az érintettek megkésetten, egy középsúlyos, vagy súlyos demens formában férnek hozzá először a szolgáltatásokhoz.
Az Alzheimer Café Gyöngyös elsődleges célja fentiekből adódóan az ismeretek átadása és az érzékenyítés. Ismeretek átadása a betegséggel érintetteknek, a velük foglalkozó családtagoknak és szakembereknek. Érzékenyítés, annak érdekében, hogy a betegek, azok családtagjai együttérzést kapjanak, izolációjuk csökkenjen. Az a segítő közösség, mely az Alzheimer Caféval reményeink szerint létrejön Gyöngyösön is, támogatást nyújt a beteget ápoló családtagoknak abban is, hogy érezhetik, tapasztalhatják nincsenek egyedül a problémával. Erénye továbbá a projektnek, hogy a szociális, az egészségügyi szakembereknek kötetlenebb módon lesz lehetőségük egymással, a betegekkel, az őket ápoló családtagokkal találkozni.