ikon képgaléria
ikon látványosságok
költségvetési aloldal

Tájékoztató az idegenforgalmi adót érintő gyakori kérdésekről

2022. 03. 30. Tájékoztató az idegenforgalmi adót érintő gyakori kérdésekről

Tisztelt Szálláshely-üzemeltető!

Az alábbiakban összefoglaljuk az idegenforgalmi adóval kapcsolatban Önt, illetve az Ön által képviselt vállalkozást megillető legfontosabb jogokat és előírt kötelezettségeket, valamint bemutatunk néhány általános, a gyakorlatban problémát okozó esetet az ellenőrzés tapasztalatai alapján.

Javasoljuk, hogy alaposan tanulmányozza át a tájékoztatót az idegenforgalmi adó beszedéssel kapcsolatos feladatok szabályszerű gyakorlatának, a helyes jogalkalmazás kialakításának, illetve az egységes joggyakorlat megteremtésének érdekében.

Az idegenforgalmi adónem speciális jellegű, mivel nem az adóalany áll közvetlen kapcsolatban az önkormányzati adóhatósággal, hanem az adózás adóközvetítő útján valósul meg. Az adókötelezettség kizárólag az adóbeszedéssel felruházottat terheli; a beszedésre kötelezett tesz adóbevallást, és az az idegenforgalmi adót is a beszedéssel felruházott fizeti meg az önkormányzati adóhatóságnak.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 30. § (1) bekezdés a) pont értelmében adókötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként – azaz a lakcímbejelentés szabályai szerinti lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik az adott önkormányzat illetékességi területén – az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

A vendégéjszakáta Htv. 52. § 30. pontja definiálja, e szerint: vendégként eltöltött – éjszakát is magába foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24. óra.Vendégéjszakának tehát az, a településen „idegenként” eltöltött időszak számít, amelynek időtartama a 24 órát nem haladja meg és/vagy ténylegesen magában foglalja az éjszakát, vagy ha a szállásért a vendég ellenértéket nem fizet, akkor annak kalkulálása úgy történik meg, mintha az éjszaka is benne foglaltatna. Kérdésként merülhet fel az, hogy mely időszak minősül „éjszakának”. Egzakt jogszabályi fogalom hiányában a szavak köznyelvi jelentéséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az éjszaka naplementétől napfelkeltéig tart. Erre figyelemmel például nem válik adóalannyá az a személy, aki egy számára idegen (nem lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti) településen vendégként éjjel 2 óráig szórakozik és utána hazamegy, ugyanakkor az a magánszemély, aki hozzá hasonlóan szintén szórakozik az idegen településen, de reggel 7-ig, már potenciális adóalanynak tekintendő, így amennyiben esetében értelmezhető a beszedésre kötelezett személye (pl.: vendéglátója beazonosítható) adókötelezettsége fennáll.

A Htv.-vel összhangban Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 27/2010. (XII.16.) önkormányzati rendelet (Ör.) 15-19. §-ai szabályozzák az idegenforgalmi adókötelezettséget.

A Gyöngyös Városi Önkormányzat illetékességi területén az Ör. 16-17. §-aértelmében az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 2022. évben – főszabályként – 490 Ft/fő/éj, kivéve 2022. május 1-től kezdődően a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 2. § 39. pontja szerinti magánszálláshely szolgáltatást igénybevevőket, esetükben 400 Ft/fő/éj az idegenforgalmi adó mértéke.

A Kertv. 2. § 39. pontja definiálja a magánszálláshelynek minősülő szállástípust, e szerint:

„39.  magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat,”

Törvényi mentességet élveznek az alábbi személyek (Htv. 31. §):

Az Ör. 18. § (1) bekezdése alapján mentességet élvez a Nemzeti Sportközpontok Mátraházi Edzőtáborában sporttevékenységgel összefüggésben elhelyezett, Magyarországon a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (4) bekezdése szerinti sportoló, és a 77. § p) pontban meghatározott sportszakember.

Az Ör. 19. §-a szabályozza az adóbeszedésre kötelezett nyilvántartási kötelezettségét. E szerint:

  1. A szálláshely-szolgáltató köteles olyan szálláshely-kezelő szoftvert használni, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására, továbbá az idegenforgalmi adó alapja és az igénybe vett adómentesség (Htv. 31. §) megállapítására alkalmas.
  2. Az adóbeszedésre kötelezett szállásadónak a Htv. 31. §-ában tételesen felsorolt adómentességre jogosító tartózkodást az adómentesség tényét megalapozó igazolással igazolnia kell, ennek hiányában az idegenforgalmi adót be kell szednie, illetve meg kell fizetnie.
  3. A jogszabályban előírt bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat – ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is –, úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az idegenforgalmi adó alapjának, az idegenforgalmi adó összegének, a mentességeknek, továbbá az adó megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

A szálláshelyen eltöltött vendégéjszakáktehát csak abban az esetben mentesek az adó alól, ha a vendég a mentességre való jogosultságát igazolja a szállásadónak, aki erről nyilvántartást vezet!

Néhány mentességi szabály értelmezése

Az adómenteséget megalapozó egyéb jogszabályok:

Fekvőbeteg szakellátás alatt – az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény (Eütv.) alapján – mind az általános, mind a speciális fekvőbeteg-szakellátást érteni kell. Az általános fekvőbeteg szakellátás lehet: (Eütv. 91.§)

Ehhez képest speciális fekvőbeteg-szakellátásnak a speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségek kezelését célzó fekvőbeteg-ellátás minősül. (Eütv. 92.§)

A szociális intézmény fogalmát a Htv. 52.§ 33. pontja definiálja. E szerint szociális intézménynek minősül a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás. A Htv. ezen rendelkezésében hivatkozott szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális ellátási törvény) 56. § (2) bekezdése értelmében a személyes szociális gondoskodás magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Mindezek alapján megállapítható, hogy amennyiben valamely magánszemély egy számára szociális alapszolgáltatást vagy szakosított ellátást nyújtó intézményben tölt el vendégéjszakát, úgy őt – a Htv. 31. § b) pontjára figyelemmel – az idegenforgalmi adó alól mentesség illeti meg. A szakosított ellátást nyújtó intézmények körét a szociális ellátási törvény 57. § (2) bekezdése határozza meg. Eszerint ilyennek minősülnek az ápolást, gondozást nyújtó, valamint a rehabilitációs intézményként működő bentlakásos intézmények, a lakóotthonok, illetve az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények is.

A szociális intézmény alapellátását vagy szakosított ellátását igénybe vevő személyhez képest a tényleges rehabilitációs kezelésben nem részesülő, de a rehabilitációs intézményben megszálló egyéb magánszemélyek (rokonok, szülők, testvérek) adójogi státusza eltérő. Ezen személyek ugyanis – figyelemmel arra, hogy nem ők az ún. szociális intézmény tevékenységének kedvezményezettjei – nem minősülnek „szociális intézményben ellátottnak”, így esetükben nem teljesül a Htv. által előírt feltétel. A mentességre való jogosultságukat a Htv. normaszövegében szereplő „ellátott” kifejezés zárja ki, ami egyértelművé teszi, hogy az adómentesség csak a szociális ellátást (konkrét esetben a rehabilitációt) igénybe vevő magánszemélyt illeti meg.

A Htv. 52. § 53. pontja rögzíti az – elmúlt években ezen a címen folyamatosan bővülő – adómentességre jogosultak körét:

keretében végzett kötelezettség.

A gyakorlatban a fenti jogszabályok alapján szolgálati kötelezettség alatt mind a hivatásos rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítő magánszemélyek (katonák, rendőrök, tűzoltók) szolgálatát, mind a közszolgálati jogviszonyban állók (kormánytisztviselők, köztisztviselők), közalkalmazottak szolgálatát kell érteni. Tipikus és adójogi szempontból érdekes eset a tanuló-, illetve diákcsoportokat kísérő tanárok adómentességének kérdésköre. Esetükben – tekintettel arra, hogy a legtöbbször közalkalmazottként látják el a munkakörüket – a szolgálati kötelezettség alapján történő települési tartózkodás esete előfordulhat, így amennyiben ezt a tényt hitelt érdemlően igazolják, jogosultak az adómentességre. Igazolásként minden olyan okirat vagy nyilatkozat elfogadható, amely alapján az ott-tartózkodás jogcímét egyértelműen bizonyítani tudja. Ilyen lehet a tanár által kitöltött nyilatkozat, vagy az őt alkalmazó iskola által kiállított okirat is. Ugyanakkor a nem szolgálati (munkaköri) kötelezettségét végző, a diákcsoporttal együtt utazó kísérőt pl. szülőt nem illeti meg a mentesség.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy adózóinknak a mentesség megítélésében ezen mentességi jogcím okozza a legnagyobb problémát, ezért néhány gyakorlati példán keresztül szeretnénk segíteni a szálláshely-szolgáltatást nyújtókat a jogszabály megfelelő értelmezésében.

E jogcímen nem mentesíthető az idegenforgalmi adó megfizetése alól, ha egy Budapesten székhellyel/telephellyel rendelkező vállalkozó/vállalkozás alkalmazottja – amely Gyöngyösön székhellyel/telephellyel nem rendelkezik – érkezik munkavégzés céljából Gyöngyösön székhellyel/telephellyel rendelkező céghez. Ezen jogcímen történő mentesítés megítélésében nem csak azt kell vizsgálni, hogy a munkavégzés helye Gyöngyösön székhellyel/telephellyel rendelkező cég-e, hanem azt is, hogy az ideérkezett alkalmazott olyan cég munkavállalója-e, amely cég Gyöngyösön székhellyel/telephellyel rendelkezik. Ezen két feltétel együttes teljesülése esetén mentesíthető az idegenforgalmi adó megfizetése alól a munkavégzés céljából Gyöngyösre érkezett vendég.

A fentiek értelmében az adómentesség igénybevételéhez a szállásadónak a nyilvántartásában fel kell tüntetnie a szálláshelyet igénybevevő vendég munkáltatójának a nevét, címét és adószámát, illetve a munkavégzés helyét is.

Nem mentes az adófizetés alól az a magánszemély, aki Gyöngyösön székhellyel/telephellyel rendelkező cég munkavállalója, de nem munkavégzés céljából tartózkodik Gyöngyösön.

A közeli hozzátartozó a Ptk. 685. § b) pontja értelmében a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Az adómentességre igényt tartó magánszemély az adatszolgáltatásra nem köteles, de ha az adatait és igazolását nem mutatja be (önkéntes adatszolgáltatás) az adóbeszedésre kötelezettnek, akkor a mentességet nem veheti igénybe.

Az Ör. 19. §-a alapján az adómentességre jogosító tartózkodást a szállásadónak az adómentesség tényét megalapozó igazolással (szálláskezelő szoftver adatai, másolati iratok, stb.) szükséges igazolnia, ennek hiányában a vendégtől az idegenforgalmi adót be kell szednie, illetve meg kell fizetnie. A mentesség érvényesítése szempontjából közömbös, hogy ki a szállás megrendelője, és a szolgáltatás értéke kinek került kiszámlázásra.

Az adóbeszedésre kötelezett jogállása, feladatai:

Az IFA jellegét tekintve beszedéses adónem, ami azt jelenti, hogy az adóalany nem áll közvetlen kapcsolatban az adóhatósággal, így az adóhatóság felé adóbevallási és adófizetési kötelezettség nem terheli. Az adót az adóalanytól a neki – ingyenesen vagy ellenérték fejében – szállást nyújtó szállásadó köteles beszedni, s azt az adóhatóság felé bevallani és megfizetni. A beszedésre kötelezett az egyébként esedékes idegenforgalmi adót akkor is köteles az adóhatóságnak befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adónem beszedéses jellegéből tehát az következik, hogy a fizetendő adót a megszálló vendég nem közvetlenül az adóhatósághoz fizeti meg, hanem azt a Htv. 34. § (1) bekezdése alapján átadja az adóbeszedésre kötelezettnek (szállásadónak), aki az így beszedett adót teljes egészében köteles az önkormányzati adóhatósághoz a beszedést követő hónap 15. napjáig megfizetni. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az idegenforgalmi adó alanya a megszálló magánszemély, az beszedésére kötelezett szállásadó pedig csupán az adóhatóság „kvázi” megbízottja, akinek törvényi kötelezettsége az adó beszedése, majd annak az adóhatóság részére történő hiánytalan átadása.

A szállásadó szerepe tehát egyfajta adóhatósági bizományosi szerep, melynek lényegi eleme a rábízott adóbevétellel való teljes körű elszámolás kötelezettsége. Ezt az értelmezést erősíti egyébiránt a Htv. 34. § (2) bekezdése is, amely egyértelműen rögzíti, a fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

A beszedésre kötelezett személyét a Htv. 34. § (1) bek-e aszerint határozza meg, hogy a vendég ingyenesen vagy ellenérték fejében veszi igénybe a szálláshelyet. Ez a személy a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén az un. szállásadó (a kereskedelmi szálláshely tulajdonosa, alkalmazottja vagy a képviseletre jogosult más személy, pl. az utazási iroda üzletkötője), aki az adót a szállásdíjjal együtt köteles beszedni. Ebben az esetben tehát az adóalany adófizetési kötelezettségének esedékességi időpontja a szállásdíj esedékességével azonos, így a szállásdíj előzetes fizetése, utalása esetén ezen fizetés, utalás időpontjában, ha viszont a vendég a szállás elhagyásakor köteles azt kifizetni, akkor ezen időpontban.

Ha viszont a szálláshelyet vagy más ingatlant ingyenesen engedik át a „megszálló vendégnek” (adóalanynak), akkor az adót – mint beszedésre kötelezett – a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult (tulajdonos, bérlő stb.) szedi be, mégpedig – minden esetben – az ott-tartózkodás utolsó napján.

A szálláshely fogalmát a Htv. 52. § 28. pontja határozza meg: egész éven át, vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál.

Az adóbeszedésre kötelezett feladati:

A fentiekben részletezett jogszabály ismerete és helyes alkalmazása azért is fontos, hogy egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság téves jogértelmezésből adódó hiányosságot ne állapítson meg, amiatt az adóhatóságnak ne kelljen szankciókat alkalmaznia.

Jelen tájékoztatóval kívánjuk elősegíteni a jogalkotói szándék szerinti helyes jogértelmezést, a helyes joggyakorlat kialakítását a jogkövető magatartás megteremtése érdekében. Segíteni kívánjuk Önöket az adóhatóság elvárásainak megismerésében azért, hogy az idegenforgalmi adózással kapcsolatos együttműködésünk hatékony és eredményes legyen. Mindezen törekvéseink az Önök érdekeit kívánják szolgálni úgy, hogy nem rónak további adminisztrációs és anyagi terhet Önökre, az adóhatóság számára viszont a tényleges idegenforgalom alakulásának megismerését teszi lehetővé.

Hatóságunk törekszik arra, hogy jó és partneri kapcsolatunk erősödjön, és közös munkával segítsük Gyöngyös turisztikai fejlesztését és fejlődését, hogy ennek eredményeként az idegenforgalom továbbra is növekedjen városunkban.

Munkájukhoz sok sikert, egészséget és vendégekben gazdag évet kívánunk!

Gyöngyös Városi Önkormányzat

Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal

Pénzügyi és Költségvetési Igazgatósága

kiemelt tartalmak