Lakosság

Gyöngyös fejlődését kezdettől fogva kedvezően befolyásolta, hogy az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Így amellett, hogy a város lakossága többféle természeti erőforrást tudott elérni, a várost keresztező, a hegyvidék és a síkság találkozásánál létrejött vásárvonal is kedvező feltételeket biztosított.

A lakosságszám alakulása

Gyöngyös népessége 1870-től napjainkig

A századfordulón még csak kb. 17 ezer főt számláló Gyöngyös népessége az 1920-as években haladta meg a 20 ezer főt. A második világháború és az azon belüli holokauszt Gyöngyösön is éreztette a hatását: bár a front hamar átvonult városunk térségén, de 1944 folyamán kb. 2.000 zsidó vallású embert hurcoltak el.

A város népessége ezt követően gyors növekedésnek indult, ebben a természetes szaporodáson kívül a betelepülésnek is nagy szerepe volt. A betelepülést egyszerre generálta az ipari létesítmények munkaerőigénye és a falvakból való elvándorlás.

1980-ban a város népességének száma meghaladta az 36 ezer főt is, majd a város népessége folyamatosan csökkenni kezdett. A 2021. január 1. adatok szerint Gyöngyös népessége 28.164 fő volt – ezzel együtt Gyöngyös Heves megye jelenleg második legnépesebb városa. A csökkenés illeszkedik az országos tendenciához: Magyarország népessége 10,8 millióról 9,7 millióra csökkent, ezen belül a 20-50 ezer fős népességszámú kis- és középvárosok többségében (a fővárosi agglomerációt leszámítva) megfigyelhető volt az országos átlagot meghaladó mértékű népességfogyás. A város a térségen belül erős központi szerepkörrel rendelkezik, melyet az is erősít, hogy lakosságszáma egy nagyságrenddel meghaladja a környező települések lélekszámát. Viszonylag kis közigazgatási területe miatt a várost magas népsűrűség (523 fő/km²) jellemzi, még a Mátra hegyvidéki erdőterületeivel együtt is. Ezzel európai megközelítésben is városias karakterű területnek minősül.

A létszámcsökkenés a városban két okra vezethető vissza.

Az egyik a természetes fogyásból ered, azaz a halálozások száma évente 150-200 fővel haladja meg az élve születések számát. A másik tényező a vándorlási egyenleg, azaz a várost elhagyók, és a városba költözők egyenlege. Ennek mértéke erősen hullámzó az egyes éveket tekintve, de elmondható, hogy az elmúlt évtizedek folyamán inkább vándorlási veszteség jellemezte Gyöngyöst. Ezt részben tompítja, hogy az elköltözők egy része a város környéki községekbe költözött, ezáltal továbbra is kötődik Gyöngyöshöz.

Születési-halálozási adatok Gyöngyösön (2011-2019)

Évek	Születés	Halálozás
2011	196	338
2012	202	336
2013	180	351
2014	192	345
2015	258	419
2016	242	430
2017	246	397
2018	177	427
2019	160	380

A város lakossága nem kizárólag a központi belterületre koncentrálódik, belterületi lakott helynek minősül Mátrafüred mintegy ezer lakossal, valamint Mátraháza és Kékestető is (Sástón nem regisztráltak állandó lakost). Ezek mellett elenyésző számban (összesen 30 fő), de a közigazgatási terület külterületi részein is jelen van lakónépesség.

Korszerkezet

Az országos problémát jelentő elöregedés mértéke az átlagot meghaladó a városban, ami egyben hozzájárul a demográfiai folyamatok kedvezőtlen tendenciájához is. A gyermekkorúak (0-14 éves korosztály) aránya 2019-re 12,7%-ra csökkent, miközben a 65 évnél idősebbek részesedése 23,7%-ra nőtt. A nők születéskor várható élettartama az országosan megfigyelhető jelenséghez hasonlóan a városban is magasabb, mint a férfiaké, aminek egyik következménye, hogy az összlakosság nemek közötti eloszlásában női többség mutatkozik. Ennek mértéke (54%) pedig nagyobb arányú, mint országosan (52,1%).

Az egyes korcsoportok aránya Gyöngyös népességén belül (2019)

Az elöregedés tendenciája

	0-14 évesek		15-64 évesek		65 éves és idősebbek
	száma	aránya (%)	száma	aránya (%)	száma	aránya (%)
2012	4 149	13,2	21 274	67,8	5 946	19
2013	4 159	13,4	20 815	67,1	6 044	19,5
2014	4 158	13,5	20 426	66,4	6 179	20,1
2015	4 100	13,6	19 843	65,7	6 247	20,7
2016	4 137	13,8	19 364	64,7	6 419	21,5
2017	4 015	13,6	19 039	64,4	6 522	22,1
2018	3 928	13,4	18 730	63,8	6 679	22,8
2019	3 802	13	18 833	64,2	6 694	22,8

A korösszetétel alakulása mutatja, hogy a gyermekkorúak száma kismértékben csökkent, és a népességen belül arányuk is visszaesett az utóbbi években. Az életkor örvendetesen meghosszabbodott, emiatt folyamatosan nő a 64 év feletti korosztály létszáma és népességen belüli aránya is. A népesség öregedési folyamatához az időskorúak számának emelkedése mellett a gyermekkorúak csökkenő létszáma is hozzájárul. A két népességcsoport egymáshoz viszonyított arányát az öregedési index értéke fejezi ki legszemléletesebben. Gyöngyösön az öregedési index 2018. január 1-jén 170 volt, ami azt jelenti, hogy 100 gyermekkorúra 170 időskorú jutott, szemben az országos 130-cal. Az aktív korosztály (15-64 évesek) létszáma és aránya is egyre csökkenő tendenciát mutat. Az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt száz aktív korúra 21 gyermekkorú és 36 időskorú jutott 2018. január 1-jén. A gyermekkorúak esetében ez a szám megközelíti az országos átlagot, de az időskorúak esetében jóval meghaladja azt (29%).

Gyöngyös korfája

A korfa szemléletesen mutatja be egy adott terület népességének nem- és korösszetételét. Jól látni, hogy  – az országos helyzethez hasonlóan – a középkorú generációk képezik a legnagyobb súlyt, és ahogy haladunk a korfán felfelé, úgy nő a nők aránya.

Ha összevetjük városunk korfáját az országossal, akkor azt láthatjuk, hogy Gyöngyös korösszetétele valamelyest még inkább az elöregedő fázisban van.

Gyöngyös és hazánk korfájának összevetése, 2011, %-os értékben

Iskolai végzettség

A 2011. évi népszámlálás keretében a megfelelő korosztályokban végzett mérés alapján Gyöngyös lakosságáról elmondható, hogy az iskolázottsági szint magasabb, mint az országos átlag. A 15 éves és annál idősebb lakosság 94,9%-a elvégezte az általános iskola 8 évfolyamát (az országos érték 95,9%) a 18 éves és idősebb lakosság 57,6%-a rendelkezett legalább érettségivel (az országos érték 40,2%), valamint a 25 éves és idősebb lakosság 21,1%-ának (az országos érték 14,5%) volt felsőfokú oklevele.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Gazdasági aktivitás

Gyöngyös lakosságának gazdasági aktivitása meghaladja az országos átlagot, akárcsak a legutóbbi népszámlálás alkalmával kimutatott foglalkoztatási ráta értéke (59,1%). A város természetesen nemcsak a helyi lakosságnak szolgál munkahelyekkel, a helyben foglalkoztatottak 44%-a más településekről járt Gyöngyösre dolgozni. Ugyanakkor a naponta eljáró foglalkoztatottak aránya 31,3%-ot tett ki. Az álláskeresők száma a városban a 2013 előtti időszakban meghaladta az ezer főt, amit 2016 óta minden évben sikerült 700 fő alatt tartani, a legalacsonyabb 2018-ban (549 fő) volt.

Nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma Gyöngyösön

	nő	férfi	összesen
2013	456	437	893
2014	466	483	949
2015	485	487	972
2016	349	324	673
2017	337	309	646

A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma Gyöngyösön

	nő	férfi	összesen
2013	231	199	430
2014	233	235	468
2015	200	182	382
2016	123	104	227
2017	132	129	261

Foglalkoztatottsági szerkezet

A város központi szerepköre (bevásárlóközpontok, közintézmények jelenléte) miatt a szolgáltató szektorhoz sorolt tevékenységekben dolgozók köre 62,8%-ot tett ki 2011-ben. Ez megfelel az országos átlagnak is (63,3%). Az ipar foglalkoztatási jelentősége kissé magasabb az országos értéknél (35,3% vs 32,0%), amiben egyaránt megmutatkoznak a város ipari hagyományai és az új ipari beruházók foglalkoztatási jelentősége. A város a mezőgazdaságban, és azon belül különösen a szőlőtermesztésben még ennél is nagyobb tradícióra tekint vissza, azonban a városi lakosság körében mára 2% alatti a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás jelentősége a foglalkoztatásban, ez lényegesen alacsonyabb, mint az országos érték, amely 5%.

Az aktív keresők megoszlása Gyöngyösön gazdasági szektorok szerint, 2011

Jövedelmi viszonyok

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi jövedelemadó adatai alapján a gyöngyösi lakosság egy főre jutó átlagos belföldi jövedelme 2018-ban az országos átlag 115%-át érte el. Bár részletes adataink nincsenek, de az átlag mögött vélhetőleg hasonlóan nagy egyenlőtlenségek húzódhatnak, mint általában az országban, de néhány adattal tudjuk érzékeltetni a szegénység meglétét. Jelenleg (2020) Gyöngyösön 333 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tartanak nyilván, a 2018-as adatok szerint pedig 3827 gyöngyösi részesült valamilyen szociális ellátásban.

Vallási és etnikai megoszlás

Vallási megoszlás

A város lakosságának nemzetiségi és vallási megoszlásáról csak a 2011. évi népszámlálás alapján állnak rendelkezésünkre hiteles információk. 

A népszámlálás adatai szerint a legtöbben római katolikusnak vallják magukat (44%), míg reformátusnak a lakosság 4%-a. Ezen kívül 1% alatti aránnyal rendelkezik az evangélikus és a görög katolikus, emellett néhányan ortodoxnak, illetve izraelita vallásúnak vallották magukat. A városlakók fele vagy nem válaszolt a kérdésre (29%), vagy magát nem tartja vallásosnak (21%)

Nemzetiségek

A cenzus adatai szerint a magyar nemzetiségű válaszadók meghatározó többsége mellett a cigány (roma) lakosság (1200 fő; 3,8%) volt jelen nagyobb számban. Rajtuk kívül 177-en vallották németnek, 57-en ruszinnak és 47-en szlovák nemzetiségűnek magukat. Rajtuk kívül néhány fővel jelen van még a román, az ukrán, a bolgár, a lengyel, az örmény, a görög és a horvát nemzetiség is. Rajtuk kívül néhány fő orosznak, arabnak, kínainak, vagy vietnaminak vallotta magát.

Etnikai megoszlás Gyöngyösön a 2011. évi népszámlálás alapján

nemzetiség	fő
cigány	1 200
német	177
ruszin	57
szlovák	47
román	36
ukrán	28
bolgár	18
lengyel	12
örmény	9
görög	7
horvát	3