ikon képgaléria
ikon látványosságok
költségvetési aloldal

Lakosság

2021. 01. 24. Lakosság Utolsó módosítás: 2021. 05. 05. 17:46

Gyöngyös fejlődését kezdettől fogva kedvezően befolyásolta, hogy az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Így amellett, hogy a város lakossága többféle természeti erőforrást tudott elérni, a várost keresztező, a hegyvidék és a síkság találkozásánál létrejött vásárvonal is kedvező feltételeket biztosított.

Gyöngyös népessége 1870-től napjainkig

Forrás: ksh.hu, saját szerkesztés

A századfordulón még csak kb. 17 ezer főt számláló Gyöngyös népessége az 1920-as években haladta meg a 20 ezer főt. A második világháború és az azon belüli holokauszt Gyöngyösön is éreztette a hatását: bár a front hamar átvonult városunk térségén, de 1944 folyamán kb. 2.000 zsidó vallású embert hurcoltak el.

A város népessége ezt követően gyors növekedésnek indult, ebben a természetes szaporodáson kívül a betelepülésnek is nagy szerepe volt. A betelepülést egyszerre generálta az ipari létesítmények munkaerőigénye és a falvakból való elvándorlás.

1980-ban a város népességének száma meghaladta az 36 ezer főt is, majd a város népessége folyamatosan csökkenni kezdett. A 2021. január 1. adatok szerint Gyöngyös népessége 28.164 fő volt – ezzel együtt Gyöngyös Heves megye jelenleg második legnépesebb városa. A csökkenés illeszkedik az országos tendenciához: Magyarország népessége 10,8 millióról 9,7 millióra csökkent, ezen belül a 20-50 ezer fős népességszámú kis- és középvárosok többségében (a fővárosi agglomerációt leszámítva) megfigyelhető volt az országos átlagot meghaladó mértékű népességfogyás. A város a térségen belül erős központi szerepkörrel rendelkezik, melyet az is erősít, hogy lakosságszáma egy nagyságrenddel meghaladja a környező települések lélekszámát. Viszonylag kis közigazgatási területe miatt a várost magas népsűrűség (523 fő/km2) jellemzi, még a Mátra hegyvidéki erdőterületeivel együtt is. Ezzel európai megközelítésben is városias karakterű területnek minősül.

A létszámcsökkenés a városban két okra vezethető vissza.

Az egyik a természetes fogyásból ered, azaz a halálozások száma évente 150-200 fővel haladja meg az élve születések számát. A másik tényező a vándorlási egyenleg, azaz a várost elhagyók, és a városba költözők egyenlege. Ennek mértéke erősen hullámzó az egyes éveket tekintve, de elmondható, hogy az elmúlt évtizedek folyamán inkább vándorlási veszteség jellemezte Gyöngyöst. Ezt részben tompítja, hogy az elköltözők egy része a város környéki községekbe költözött, ezáltal továbbra is kötődik Gyöngyöshöz.

Születési-halálozási adatok Gyöngyösön (2011-2019)

ÉvekSzületésHalálozás
2011196338
2012202336
2013180351
2014192345
2015258419
2016242430
2017246397
2018177427
2019160380
 (Forrás: KSH)

A város lakossága nem kizárólag a központi belterületre koncentrálódik, belterületi lakott helynek minősül Mátrafüred mintegy ezer lakossal, valamint Mátraháza és Kékestető is (Sástón nem regisztráltak állandó lakost). Ezek mellett elenyésző számban (összesen 30 fő), de a közigazgatási terület külterületi részein is jelen van lakónépesség.

Az országos problémát jelentő elöregedés mértéke az átlagot meghaladó a városban, ami egyben hozzájárul a demográfiai folyamatok kedvezőtlen tendenciájához is. A gyermekkorúak (0-14 éves korosztály) aránya 2019-re 12,7%-ra csökkent, miközben a 65 évnél idősebbek részesedése 23,7%-ra nőtt. A nők születéskor várható élettartama az országosan megfigyelhető jelenséghez hasonlóan a városban is magasabb, mint a férfiaké, aminek egyik következménye, hogy az összlakosság nemek közötti eloszlásában női többség mutatkozik. Ennek mértéke (54%) pedig nagyobb arányú, mint országosan (52,1%).

Az egyes korcsoportok aránya Gyöngyös népességén belül (2019)

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Az elöregedés tendenciája

  0-14 évesek 15-64 évesek 65 éves és idősebbek
száma aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%)
2012 4 149 13,2 21 274 67,8 5 946 19
2013 4 159 13,4 20 815 67,1 6 044 19,5
2014 4 158 13,5 20 426 66,4 6 179 20,1
2015 4 100 13,6 19 843 65,7 6 247 20,7
2016 4 137 13,8 19 364 64,7 6 419 21,5
2017 4 015 13,6 19 039 64,4 6 522 22,1
2018 3 928 13,4 18 730 63,8 6 679 22,8
2019 3 802 13 18 833 64,2 6 694 22,8

A korösszetétel alakulása mutatja, hogy a gyermekkorúak száma kismértékben csökkent, és a népességen belül arányuk is visszaesett az utóbbi években. Az életkor örvendetesen meghosszabbodott, emiatt folyamatosan nő a 64 év feletti korosztály létszáma és népességen belüli aránya is. A népesség öregedési folyamatához az időskorúak számának emelkedése mellett a gyermekkorúak csökkenő létszáma is hozzájárul. A két népességcsoport egymáshoz viszonyított arányát az öregedési index értéke fejezi ki legszemléletesebben. Gyöngyösön az öregedési index 2018. január 1-jén 170 volt, ami azt jelenti, hogy 100 gyermekkorúra 170 időskorú jutott, szemben az országos 130-cal. Az aktív korosztály (15-64 évesek) létszáma és aránya is egyre csökkenő tendenciát mutat. Az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt száz aktív korúra 21 gyermekkorú és 36 időskorú jutott 2018. január 1-jén. A gyermekkorúak esetében ez a szám megközelíti az országos átlagot, de az időskorúak esetében jóval meghaladja azt (29%).

Gyöngyös korfája

A korfa szemléletesen mutatja be egy adott terület népességének nem- és korösszetételét. Jól látni, hogy  – az országos helyzethez hasonlóan – a középkorú generációk képezik a legnagyobb súlyt, és ahogy haladunk a korfán felfelé, úgy nő a nők aránya.

Forrás: ksh.hu, saját szerkesztés

Ha összevetjük városunk korfáját az országossal, akkor azt láthatjuk, hogy Gyöngyös korösszetétele valamelyest még inkább az elöregedő fázisban van.

Gyöngyös és hazánk korfájának összevetése, 2011, %-os értékben

Forrás: ksh.hu, saját szerkesztés

Iskolai végzettség

A 2011. évi népszámlálás keretében a megfelelő korosztályokban végzett mérés alapján Gyöngyös lakosságáról elmondható, hogy az iskolázottsági szint magasabb, mint az országos átlag. A 15 éves és annál idősebb lakosság 94,9%-a elvégezte az általános iskola 8 évfolyamát (az országos érték 95,9%) a 18 éves és idősebb lakosság 57,6%-a rendelkezett legalább érettségivel (az országos érték 40,2%), valamint a 25 éves és idősebb lakosság 21,1%-ának (az országos érték 14,5%) volt felsőfokú oklevele.

Gazdasági aktivitás

Gyöngyös lakosságának gazdasági aktivitása meghaladja az országos átlagot, akárcsak a legutóbbi népszámlálás alkalmával kimutatott foglalkoztatási ráta értéke (59,1%). A város természetesen nemcsak a helyi lakosságnak szolgál munkahelyekkel, a helyben foglalkoztatottak 44%-a más településekről járt Gyöngyösre dolgozni. Ugyanakkor a naponta eljáró foglalkoztatottak aránya 31,3%-ot tett ki. Az álláskeresők száma a városban a 2013 előtti időszakban meghaladta az ezer főt, amit 2016 óta minden évben sikerült 700 fő alatt tartani, a legalacsonyabb 2018-ban (549 fő) volt.

Nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma Gyöngyösön

férfiösszesen
2013456437893
2014466483949
2015485487972
2016349324673
2017337309646
(Forrás: TeIR, Gyöngyösi Járási Hivatal)

A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők/regisztrált munkanélküliek száma Gyöngyösön

férfiösszesen
2013231199430
2014233235468
2015200182382
2016123104227
2017132129261
(Forrás: TeIR, Gyöngyösi Járási Hivatal)

Foglalkoztatottsági szerkezet

A város központi szerepköre (bevásárlóközpontok, közintézmények jelenléte) miatt a szolgáltató szektorhoz sorolt tevékenységekben dolgozók köre 62,8%-ot tett ki 2011-ben. Ez megfelel az országos átlagnak is (63,3%). Az ipar foglalkoztatási jelentősége kissé magasabb az országos értéknél (35,3% vs 32,0%), amiben egyaránt megmutatkoznak a város ipari hagyományai és az új ipari beruházók foglalkoztatási jelentősége. A város a mezőgazdaságban, és azon belül különösen a szőlőtermesztésben még ennél is nagyobb tradícióra tekint vissza, azonban a városi lakosság körében mára 2% alatti a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás jelentősége a foglalkoztatásban, ez lényegesen alacsonyabb, mint az országos érték, amely 5%.

Az aktív keresők megoszlása Gyöngyösön gazdasági szektorok szerint, 2011

Forrás: ksh.hu

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi jövedelemadó adatai alapján a gyöngyösi lakosság egy főre jutó átlagos belföldi jövedelme 2018-ban az országos átlag 115%-át érte el. Bár részletes adataink nincsenek, de az átlag mögött vélhetőleg hasonlóan nagy egyenlőtlenségek húzódhatnak, mint általában az országban, de néhány adattal tudjuk érzékeltetni a szegénység meglétét. Jelenleg (2020) Gyöngyösön 333 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tartanak nyilván, a 2018-as adatok szerint pedig 3827 gyöngyösi részesült valamilyen szociális ellátásban.

Vallási megoszlás

A város lakosságának nemzetiségi és vallási megoszlásáról csak a 2011. évi népszámlálás alapján állnak rendelkezésünkre hiteles információk. 

A népszámlálás adatai szerint a legtöbben római katolikusnak vallják magukat (44%), míg reformátusnak a lakosság 4%-a. Ezen kívül 1% alatti aránnyal rendelkezik az evangélikus és a görög katolikus, emellett néhányan ortodoxnak, illetve izraelita vallásúnak vallották magukat. A városlakók fele vagy nem válaszolt a kérdésre (29%), vagy magát nem tartja vallásosnak (21%)

Nemzetiségek

A cenzus adatai szerint a magyar nemzetiségű válaszadók meghatározó többsége mellett a cigány (roma) lakosság (1200 fő; 3,8%) volt jelen nagyobb számban. Rajtuk kívül 177-en vallották németnek, 57-en ruszinnak és 47-en szlovák nemzetiségűnek magukat. Rajtuk kívül néhány fővel jelen van még a román, az ukrán, a bolgár, a lengyel, az örmény, a görög és a horvát nemzetiség is. Rajtuk kívül néhány fő orosznak, arabnak, kínainak, vagy vietnaminak vallotta magát.

Etnikai megoszlás Gyöngyösön a 2011. évi népszámlálás alapján

nemzetiség
cigány1 200
német177
ruszin57
szlovák47
román36
ukrán28
bolgár18
lengyel12
örmény9
görög7
horvát3
kiemelt tartalmak