• A Gyöngyösi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
• A Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

A nemzetiségi jogok

Magyarország Alaptörvénye a területén élő nemzetiségeket államalkotó tényezőként ismeri el, továbbá bizonyos, a nemzetiségeket megillető jogokat is megfogalmaz. A nemzetiségi jogokat emellett részletesen az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.) szabályozza.

“1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

(2) A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon kinyilvánítja.”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100179.tv

A törvény a fentiek alapján 13 népcsoportot ismer el nemzetiségként, ezek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Felmerülhet a kérdés, hogy a törvényalkotó miért nem minimumlétszámhoz köti a fogalmat, és miért inkább ahhoz, hogy legalább egy évszázada itt éljen az adott közösség. A jogalkotó vélhetőleg azért rendelkezett így, mert ha egy adott etnikai csoport már 100 éve, azaz több generáció óta velünk él, akkor minden bizonnyal már ugyanúgy hazájának érzi Magyarországot, mint a magyar felmenőkkel rendelkező állampolgárok.

Fontos elv, hogy bármely magyar állampolgár bármely elismert nemzetiség tagjának vallhatja magát, de egy adott állampolgár csak egy nemzetiség tagja lehet. A nemzetiségek legfontosabb jogai közé tartozik az anyanyelv és névhasználat joga, de emellett a törvény rögzíti, hogy a nemzetiségeknek joguk van a nyelvük, a kultúrájuk és a hagyományaik ápolására. Megfordítva: a kisebbségi nyelvhasználat jogának biztosítása állami kötelesség is.

Mindennek előmozdítása érdekében a nemzetiségek saját intézményeket (például kulturális, vagy oktatási intézményeket), valamint nemzetiségi önkormányzatokat hozhatnak létre és működtethetnek. 

Nemzetiségi önkormányzatok

A nemzetiségi önkormányzatok települési, területi és országos szinten szerveződnek. A választások kitűzését a törvény a választást megelőző legutóbbi népszámlálási adatokhoz köti, mely értelmében a nemzetiségi önkormányzati választást ki kell tűzni:  

• települési szinten: ha a településen egy adott nemzetiség létszáma eléri a harminc főt; 
• területi szinten: ha a fővárosban, illetve megyében legalább tíz települési nemzetiségi önkormányzati választást kitűztek;  
• országos szinten: a települési és területi választások számától függetlenül. 

Mind az aktív, mind a passzív választójog alapfeltétele a nemzetiséghez való tartozás. Ennek érdekében az Njtv. előírja, hogy csak azok a személyek lehetnek választók és választhatók, akik előzetesen regisztráltatják magukat a nemzetiségi névjegyzékben.

A nemzetiségi önkormányzati választás menete

A nemzetiségi önkormányzati választás egy időben történik a települési önkormányzati választással. Ezen viszont kizárólag azon magyar állampolgárok vehetnek részt, akik a választást megelőző nyáron regisztrálják magukat mint az adott nemzetiséghez tartozó személy (így pl. aki ruszinnak vallja magát, az szavazhat az egyéni képviselőjelöltre, a polgármesterjelöltre, a megyei listára és emellett a ruszin nemzetiségi önkormányzati jelöltekre, de a romára nem).

A nemzetiségi önkormányzatok feladatai

A nemzetiségi önkormányzatok sokrétű módon képviselhetik az adott nemzetiséghez tartozó polgárokat és erősíthetik az adott nemzetiségi csoport kulturális identitását. Mindezek kapcsán programokat szervezhetnek, és segédkezhetnek az adott nemzetiségi polgárok nemzetiségi jogokkal kapcsolatos érdekképviseletében.

Gyöngyösön két történelmi nemzetiség rendelkezik nemzetiségi önkormányzattal, a romák és a ruszinok.

A gyöngyösi nemzetiségi önkormányzatok

A Gyöngyösi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Az önkormányzat tevékenységének legfontosabb jellemzői:

Segítség a hivatalos ügyek intézésében

Az önkormányzat szívesen segít például formanyomtatványok kitöltésében, lakáspályázatok megírásában, részletfizetési kérelmek beterjesztésében, a szolgáltatókkal való kapcsolatfelvételben, de akár önéletrajz megírásában is. Az önkormányzat információkkal látja el a segítséget későket és igyekszik az illetékes szervekhez irányítani őket. Kiemelt fontosságú a Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztályával való kapcsolattartás.

Oktatás és nevelés

Mindemellett fontosnak tartjuk, hogy programjainkkal ösztönözzük a gyermekeket a jobb tanulmányi eredmények elérésére, ezért szervezünk minden évben pályázati forrásból hagyományőrző gyermektáborokat. Az önkormányzat ajánlásokat is kiad tanulmányi ösztöndíjhoz. 

Az önkormányzat igyekszik minden gyöngyösi iskolába eljuttatni a drogprevenciós programját is.

Kulturális rendezvények

Az önkormányzat részt vesz a város nagyobb rendezvényein. A szüreti főzőversenyen a roma kultúránkat közelebbről megismerheti a város a roma ételeken keresztül.

Minden évben nagyon népszerű a Roma Nap, mely pályázati forrásból valósul meg.

Szociális segítség

Fontosnak tartjuk, hogy minden évben Mikulás és karácsony környékén segítsünk a rászoruló családoknak, ezért ilyenkor Mikulás-csomagot osztunk, és a karácsonyi jótékonysági programunkon belül étel- és élelmiszerosztással próbáljuk szebbé tenni az ünnep közeledtét.

Az önkormányzat jelenlegi képviselői:

Elnök: Farkas Lászlóné

Elnökhelyettes: Farkas Róbert

Tagok:

• Farkas László
• Majorosné Kanalas Zsanett
• Danyiné Kuti Ibolya

Az önkormányzat irodája a Rózsa Ferenc utca 2. szám alatt található, ahol hétfőn, szerdán és pénteken fogadnak érdeklődőket. Az önkormányzathoz nemcsak gyöngyösi lakosok fordulnak segítségért, hanem a környező települések lakói is, akiknek szintén szívesen nyújtanak segítséget.

A gyöngyösi roma önkormányzat jegyzőkönyveit és az önkormányzatra vonatkozó határozatokat innen letöltheti.

Jegyzőkönyvek

2024

2023

2022

2021

2020

2021. évi elnöki határozatok

2020. évi elnöki határozatok:

A Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

A magyarországi ruszinok nagy többsége hagyományosan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, és persze nagy közösség található Budapesten is, a 2011-es népszámlálási adatok alapján országosan közel 4000 fő vallotta magát a nemzetiséghez tartozónak. Gyöngyösön a 2006-os önkormányzati választás előtt regisztrált 36 ruszin, és ezután alakulhatott meg a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, 2019-ben már 93 fő regisztrált a Nemzetiségi Önkormányzati Választásokra ruszinként.

A ruszin nép magyarországi identitása II. Rákóczi Ferenchez köthető, aki a “Gens Fidelissima” jelzővel illette őket, vagyis leghűségesebb népének nevezte a ruszinokat.

Ahogy országosan, úgy helyben is az önkormányzat fő célja a ruszinok hagyományainak, kultúrájának ápolása és bemutatása.

A Mátra Művelődési Központban rendezik meg minden évben a Ruszin Kulturális Napot, ahol hagyományos ruszin használati eszközöket mutatnak be, kiállításokkal és ételkóstolóval színesítik a programot.

A nemzetiségi önkormányzat gyöngyösi vezetője 2015 óta Farkas János, aki egyben az Országos Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat tagja is.

Az önkormányzat jelenlegi képviselői:

Elnök: Hancsárik Zsolt

Elnökhelyettes: Szabó Gábor József

Tag: Hancsárikné dr. Tóth Bernadett

A gyöngyösi ruszin önkormányzat 2020-as üléseinek jegyzőkönyveit innen letöltheti.

Jegyzőkönyvek

2023

2022

2021

2020

Elnöki határozatok

2021

2020