„Mi vagyunk a történelem”
A történelmet az egyének jelentik, akik a nemzet múltját és jövőjét is magukban hordozzák – fogalmazott a nemzeti összetartozás napján rendezett városi megemlékezés szónoka, Tóth Vilmos nyugdíjas gimnáziumi tanár.

Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította június 4-ét az összetartozás napjává az 1920-as trianoni tragédiára emlékezve. A gyöngyösi önkormányzat a hagyományoknak megfelelően az országzászló-emlékűnél tartott városi megemlékezést a 103 évvel ezelőtti események évfordulóján. Az 1933-ban épített országzászló pontos mását 2018-ban avatták fel a Hanisz Imre téren a Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület koordinálásában, a gyöngyösi képviselő-testület elvi egyetértésével és anyagi támogatásával. Az 1933-ban felavatott emlékművön lobogó zászló pontos mását, Gyöngyös Város Barátainak Köre felkérésére a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete készítette el és adományozta városunknak 2019. június 4-én.
1920. június 4-én úgy tűnt, hogy Magyarországnak bevégeztetett, hogy egy évezredes történelmi múlttal rendelkező ország, amely oly sokat adott a világnak és önfeláldozással védte a keresztény európai közösséget, koporsóba tétetett – kezdte ünnepi beszédét Tóth Vilmos nyugdíjas gimnáziumi tanár, aki azt mondta: 103 évvel ezelőtt az első világháborúban kivéreztetett nemzet igazi államférfi nélkül maradt, ám később feltűnt a magyar politika egén gróf Bethlen István, és megkezdődött a nemzetépítés folyamata. Tóth Vilmos felidézte a revíziós részsikereket, amelyek szerinte hiába voltak átmenetiek, az egyén szemszögéből vizsgálva mégis sorsdöntőnek bizonyultak, márpedig a történelmet az egyének jelentik: „mi vagyunk a történelem, a hús vér emberek, akik szüleik és nagyszüleik révén magukban hordozzák a nemzet múltját, ugyanakkor unokáik révén a jövőt is jelentik” – fogalmazott a megemlékezés szónoka.
Tóth Vilmos felidézte, a második világháború végén ismét hazánk ismét ki volt szolgáltatva a győztes hatalmaknak, és a magyar történelem egy olyan időszaka vette kezdetét, amikor az összetartozás érzésének legparányibb morzsáit is kitörölték a magyarságból, ez pedig a Trianon-szindróma erősödéséhez vezet a határon túli magyarság körében. A történelemtanár szerint ezt a folyamatot a magyarigazolvány bevezetése törte meg. Tóth Vilmos beszédét Deák Ferenc gondolatával zárta: „a hazámért hajlandó vagyok küzdeni, mert nekem ezt a becsületem és a kötelességem parancsolja.”
A beszédet követően félárbócra engedték a nemzeti lobogót az országzászló-emlékművön, majd a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium „S mint maga a lélek oszthatatlan” című műsorát láthatták a megemlékezők. A műsorra Vaszily Krisztina készítette fel a diákokat.
A megemlékezés zárásaként az önkormányzat mellett civil szervezetek, helyi intézmények képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél.