Lakás külterületen: nemcsak szabálytalan, veszélyes is
Egyre többen építkeznek lakhatási céllal külterületi ingatlanon, mezőgazdasági vagy erdőterületen, illetve zártkertben. A tendencia nemcsak szabálytalan, hanem veszélyes is, ugyanis az ezekre a területekre vezető mezőgazdasági utak akár hetekre járhatatlanná válhatnak, miközben az itt élőknek a magasabb közüzemi díjakkal és adómértékkel is számolniuk kell.
A Sár-hegy vagy a gyöngyösi tó közelsége és látványa, a panoráma vagy a természet közelsége sokak számára teszi vonzóvá lakhatás céljára a külterületi ingatlanokat, azonban ezek számos hátránnyal járnak: az ilyen területen életvitelszerűen élőknek nem csak a magasabb közüzemi díjakkal és adómértékkel kell számolniuk, de adott esetben azzal is szembe kell nézniük, hogy az időjárás miatt járhatatlanná vált mezőgazdasági utakon hosszabb ideig nem tudják megközelíteni ingatlanjukat.
Minden helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a település különböző területeinek, övezeteinek beépíthetőségét és használhatóságát. A lakás céljára szabályozott belterületeken az önkormányzat köteles biztosítani az életvitelszerű tartózkodáshoz szükséges infrastrukturális feltételeket – pl. szilárd burkolatú utak, közvilágítás –, míg külterületen, mezőgazdasági vagy erdőterületeken ilyen kötelezettsége nincs. A mezőgazdasági vagy erdőterületek adott esetben akár azt is elbírják, ha egy-két hétre személyautóval járhatatlanná válnak az odavezető utak, és közvilágításra sincs szükség, ezért ezekkel az önkormányzat nem számol, a fenntartási költségek tervezésekor pedig ezeknek az utaknak a fenttartásával a mezőgazdasági használat által támasztott igények szerint kalkulál.
Mindezek mellett jelentős problémát jelent ezeken az ingatlanokon az ivóvízzel való ellátás és a szennyvíz elvezetése, hiszen nincs kiépített csatornahálózat, ráadásul ezekről a helyekről a közszolgáltató a hulladékot sem tudja elszállítani – talán emiatt vannak rendszeresen kommunális hulladékkal tele a kerékpárút és erdőterületek melletti kéziszemetesek.
Mióta az építési engedélyek kiadása állami hatáskörbe került, és a lakóépületek építéséhez nincs szükség önkormányzati engedélyre, egyre többször fordul elő, hogy külterületen épülnek lakás céljára szolgáló, ám az önkormányzathoz a szabályozási terv szerinti – a valóságot nem fedő, ipari, gazdasági célú – funkcióval bejelentett épületek. Az ilyen ingatlanba költözőknek azonban tudniuk kell, hogy az önkormányzati övezeti szabályozás megkerülésével egy sor nehézséggel és kényelmetlenséggel is szembe kell, hogy nézzenek.
Mivel az önkormányzat által nem lakás céljára besorolt területen élnek, magasabb adómértékekkel és közüzemi díjakkal kell számolniuk, az ingatlanjukat pedig mezőgazdasági utakon tudják megközelíteni, amelyeknek a fenntartását egészen más ütem- és költségterv szerint végzi az önkormányzat. Ha valamilyen időjárás okozta havária helyzet áll be, még a vis maior alapból is csak korlátozottan igényelhet forrásokat az önkormányzat az utak helyreállítására.
A gyöngyösi önkormányzat nem támogatja a külterületen, zártkertben lakás, szállás létesítését, hiszen az nem csak az előírásoknak mond ellent, de súlyos következményekkel is járhat. A mostani nagy esőzések is bizonyították, hogy ezek a területek akár megközelíthetetlenné is válhatnak, a járhatatlanná vált mezőgazdasági utakon pedig például a mentők sem tudják megközelíteni az ingatlanokat. Az önkormányzat ugyan mindent megtesz annak érdekében, hogy az utakat újra járhatóvá tegye, de ez a folyamat jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a belterületi utak esetében.