Ma van a Föld napja

A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, amelyet világszerte 53, Magyarországon pedig 33. alkalommal tartanak meg.

Rachel Carson Silent Spring című bestsellerének megjelenése 1962-be vízválasztó pillanatot jelentett, több mint 500 000 példányban kelt el 24 országban, a könyv felhívta a közvélemény figyelmét a környezetszennyezés és a közegészségügy közötti elválaszthatatlan kapcsolatra.

Gaylord Nelson szenátor, 1969 januárjában a kaliforniai Santa Barbarában egy hatalmas olajszennyezés pusztításának hatására bejelentette a főiskolai kampuszokon való környezetvédelem tanítás ötletét, és meggyőzte Pete McCloskeyt, a természetvédelem iránt elkötelezett republikánus kongresszusi képviselőt, hogy legyen támogatója ennek a kezdeményezésnek. A szenátor felkérte Denis Hayest, egy fiatal aktivistát, hogy megszervezze az egyetemi oktatást, és szélesebb nyilvánosságot is vonja be az akcióba. A Föld napja 20 millió amerikait – akkoriban az Egyesült Államok teljes lakosságának 10%-át – inspirált arra, hogy az utcákra, parkokba és nézőterekre menjenek, hogy demonstráljanak a 150 éves ipari fejlődés hatásai ellen, amelyek egyre súlyosabb örökséget hagytak maguk után az emberi egészségre gyakorolt káros hatások miatt. Ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A felhívásra Magyarországon a környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt és hírközpontot is létrehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek. A helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és természetesen a pedagógusok szerepét – környezeti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.

A 2024. április 22-i Föld napja alkalmából, az earthday.org szervezet fókuszába a műanyagok felszámolása kerül. Az ember és a bolygó egészsége érdekében követelik az összes műanyag gyártásának 60%-os csökkentését 2040-ig.

A műanyagok veszélyt jelentenek az emberiségre és minden élőlényre, megbontva a földi élet egyensúlyát. Ezért sürgősen szorgalmazzák az egyszer használatos műanyagok betiltását, valamint egy ENSZ-egyezmény megkötését, egy műanyagmentes világ felépítése érdekében.

Tények a műanyagokkal kapcsoltban:

1. 8,3 milliárd tonna műanyagot gyártottunk az 1950 évek a műanyagok elterjedése óta, az évente gyártott műanyagok súlya megegyezik az egész emberiség súlyával.
2. Minden valaha gyártott és kidobott műanyag létezik még valahol, valamilyen alakban a földön (kivéve azt a kis hányadát, ami elégettek).
3. A műanyagok 91 % új termék, azaz nem újra hasznosításból készül mivel a műanyagok többsége nem bomlik le teljesen, ezért darabjaik több száz, sőt több száz évig is velünk maradnak.
4. Naponta a 500 millió szívószálat használtak el Amerikában, sorba rakva ezeket kétszer körbe érnek a földet.
5. Minden perceben közel 2 millió tonna egyszer használatos műanyag szatyor fogy a világon.
6. Műanyag szatyorból évente 100 milliárdot használnak el az egyesült államokban egymáshoz kötve ezek a zacskók 773 szer körbe érnék a földet az egyenlítő mentén.
7. Minden percben 1 millió műanyag palack fogy el a világon, a palackok kevesebb mint a felét hasznosítják újra.
8. Több mikroműanyag van a z óceánban, mint a csillag a tejúton.
9. Ha a műanyag gyártás üteme nem lassul, akkor 2050-re a műanyag szemét súlya többet nyom majd a halak súlyánál.
10. Hetente átlagosan kétezer mikroműanyagot fogyasztunk el, ez körülbelül egy bankkártya méretével egyenlő.
11. Már az emberi vérben is kimutatták a műanyagot. A felnőtt donorok vérmintája PET műanyagot, polisztirént és polietilént is tartalmazott.

Forrás: Föld Napja Alapítvány http://fna.hu/ EARTHDAY.ORG https://www.earthday.org

Borítókép: freepik.com