Nyugati elkerülő, Mátrai Erőmű: slágertémák a közmeghallgatáson

Általános közmeghallgatást tartott a gyöngyösi képviselő-testület a városháza nagytermében február 10-én délután. Az ülésen bármilyen közérdekű kérdés felvethető volt, de ez alkalommal elsősorban a város közszemlére bocsátott költségvetéséhez várt lakossági észrevételeket a testület, amely a közmeghallgatás után rendkívüli ülést tartott.

Takarékos költségvetést terveztek

Hiesz György polgármester bevezetőjében a 12 és fél milliárd forintos főösszegű költségvetést ismertette. Mint elmondta, a tervezés alapvető gondolata az előző évekhez hasonlóan az önkormányzat pénzügyi, likviditási stabilitásának fenntartása volt. A városvezető elmondta: az első fordulóra elkészített, majd közszemlére bocsátott költségvetés csak a kötelező feladatokat tartalmazza, minden más csak tájékoztatási jelleggel került az előterjesztésbe.

A költségvetés az önkormányzati kiadások mértékét 9,9 milliárd forintban tervezi meg, fejlesztésekre, beruházásokra 3,1 milliárd forint jut majd. A tervezés során prioritásként kezelték a kommunális, így a köztisztasági, park- és zöldterület-fenntartási feladatokat, valamint a korábbi években elnyert, és 2022-ben várhatóan befejeződő európai uniós támogatású beruházások esetleges többletköltség-igényeinek fedezetét, és jelentős, 1,1 milliárd forintos tartalékot képeztek egyebek mellett annak érdekében, hogy a város indulni tudjon az évközben kiírandó pályázatokon, illetve, hogy jusson forrás további fejlesztésekre.

Mint Hiesz György elmondta: a központi bérfejlesztés, a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emelése is megjelenik a városi költségvetésben, ez jelentős többletkiadást jelent a város számára. A kiadások megtervezése a takarékosság és hatékonyság jegyében telt – hangsúlyozta a polgármester, aki azt is elmonda: ennek ellenére sem az intézmények, sem a kommunális feladatok esetében nem volt szükség elvonásra.

A költségvetés első fordulós tervezete nem tartalmazza a körzetek fejlesztésére fordítható képviselői kereteket, ezek azonban a második fordulóban bekerülhetnek majd a büdzsébe, ahogy a kulturális és civil szervezetek számára nyújtandó támogatások is.

A büdzsé a folyamatban lévő beruházások folytatása mellett arra is lehetőséget ad, hogy megkezdődjön a 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetési ciklusban benyújtandó pályázatok előkészítése. Az uniós ciklusban Gyöngyösön mintegy 1,6 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések.

Adók, utak, homlokzatok – állampolgári javaslatok a testület előtt

A költségvetés főbb elveinek ismertetése után a gyöngyösi polgárok kaptak szót, akik közmeghallgatás keretében tehettek javaslatot a büdzséhez.

A felszólalók közül többen is szóvá tették a Fő tér 3. alatt található pártok háza omladozó homlokzatát, valamint a város több, magántulajdonban lévő épületének állagromlását. Hiesz György polgármester válaszában kifejtette: a pártok háza többségében állami tulajdonban van, de az épületben magánszemélyek és pártok is rendelkeznek tulajdonrésszel, így az önkormányzat a jelzéseken kívül nem sokat tehet a felújítás érdekében. Mint a városvezető kiemelte: az állami tulajdonban lévő épületek általános állapota rendkívül rossz, így például az egészségügyi közvagyonba tartozó, használaton kívüli épületeké is, mint a volt tüdőgondozó vagy a régi kórház épületegyüttese. Az önkormányzat ezeket, mint ahogy a magántulajdonban lévő épületeket sem tudja felújítani, ugyanakkor a költségvetés idén is tartalmazza majd azt a keretet, amelyre műemlék és helyi védettségű épületek tulajdonosai pályázhatnak az ingatlanjaik felújításához.

Kérdésként merült fel a termálvíz utáni kutatás, amely jelentős vonzerőt adhatna a városi strandnak. A polgármester elmondta: az önkormányzat közvetlen brüsszeli forrást nyert termálvízkutatáshoz kapcsolódó tervek elkészítésére, amelyek elfogadása után megindulhat a kutatás, ami geotermikus energia-felhasználásra is lehetőséget adna, és valóban újabb távlatokat nyitna turisztikai szempontból a városnak. A termálvízkutatással kapcsolatban 2006 és 2008 között egyébként készült egy tanulmány, amely pozitív várakozásokra ad okot.

A Fő tér macskaköveinek fugázásával kapcsolatos felvetésre válaszolva Hiesz György úgy fogalmazott: a műgyanta alapú fugázás nem csak drága, de műemlékvédelmi előírásokba is ütközik, ezért a teljes burkolatváltás lehet a megoldás, amennyiben a következő években ehhez áll majd rendelkezésre forrás.

Panaszként említették meg a közmeghallgatáson a város néhány szemetes területét, különösen a vasúti töltés melletti területeket, illetve a Harmadosztálynak nevezett városrészt. A válaszból kiderült: komoly gondokat okoz a városban, hogy sokan kínálnak illegálisan lomtalanítást, szemét elszállítását, ezeket azonban szinte mindig zöldterületen helyezik el. A jelenség ellen a Városrendészet szakembereivel folyamatosan küzd az önkormányzat, és fontos azt is tudni, hogy nem csak az illegális szolgáltató, hanem a megrendelő is büntethető.

A fásítási programmal kapcsolatban elhangzott: tavaly év végén nem lehetett a piacon facsemetéhez jutni, ez a helyzet idén a remények szerint változhat, így a program új lendülettel folytatódhat majd a városban.

Felújításra szorul a Bástya utca – fogalmazta meg két helybéli lakos, és mint a polgármesteri válaszból kiderült, az útszakasz szerepel a Városüzemeltetési Igazgatóság által készített listában, amely a felújításra szoruló utakat tartalmazza. Arról, hogy ezek közül mi valósulhat meg, a képviselő-testület dönt a büdzsé második fordulós tárgyalása során.

Ugyancsak felvetődött a koronavírus-járvány helyi kezelése, amely Hiesz György szerint azért volt nagyon nehéz, mert az önkormányzat 2020 októbere óta semmilyen tájékoztatást, adatot nem kap a járvány helyi alakulásáról, így pedig lehetetlen intézkedéseket hozni. Az adatokat azóta külön kell igényelni, ezek azonban csak több mint egy hónap múlva érkeznek meg a városházára, amikor a tájékoztatáson túl már semmit sem érnek. A polgármester ugyanakkor elmondta: az önkormányzati hatáskörben lévő területeken számos intézkedést hoztak a járvány terjedésének lassítása érdekében.

Javaslatként fogalmazta meg az egyik hozzászóló a Nagy-patak befedésének ötletét, amely több utcát tehermentesíthetne a nagy forgalom alól. A beruházás kivitelezhető lenne, de a becslések szerint többmilliárd forintba kerülne, amit a város önerőből nem fog tudni megvalósítani.

A központi autóbusz-pályaudvar elköltöztetésének javaslatára Hiesz György polgármester felidézte a Mátra Volán korábbi, intermodális csomópont kialakításáról szóló terveit, amelyek a 2010-es kormányváltás után kerültek le napirendről, és egyelőre nem tudni róla, hogy újra szóba kerülhet-e. Mindenesetre az önkormányzat tárgyalásokat folytat a kérdésről, és továbbra is szorgalmazza a közös vasúti és autóbusz-csomópont létrehozását.

Ombódi András a Vidróczki Néptáncegyüttes fennállásának 60. évfordulója kapcsán kért szót a közmeghallgatáson, és a város lakóit a jubileumi rendezvénysorozaton való részvételre buzdította, valamint az önkormányzat anyagi támogatását kérte a programok megszervezéséhez. Emellett javaslatot tett az együttes tavaly elhunyt alapítója, Zeltner Imre tiszteletére emelendő emléktábla létrehozására. A javaslatot Hiesz György örömmel fogadta, mint fogalmazott: az méltó emléket állítana a város kulturális élete meghatározó alakjának.

Mint évek óta minden városi közmeghallgatáson, most is szóba került a nyugati elkerülő út megépítésének kérdése. Hiesz György felidézte: a torzóként fennmaradt elkerülő építését a kormány 2010 után függesztette fel, és a következő nyolc évben szóba se került a folytatása. Most rendelkezésre állnak a 100 millió forintért elkészített tervek, és megkezdődik a nyugati elkerülő felújításához kapcsolódó belterületi utak felújítása – a Damjanich, Vachott, Szent Bertalan, Kossuth és Petőfi utcákat felújítás után az önkormányzat kapja meg kezelésbe cserébe az elkerülőért. A nem engedélyköteles szakaszok felújítása napokon belül elkezdődik, az engedélyköteles szakaszokra és magára a nyugati elkerülőre pedig feltételes közbeszerzést ír ki a kormány, amely a kivitelezőt kiválasztja ugyan, de forrás egyelőre még nincs rendelve a beruházáshoz.

A Mátrai Erőmű jövőjét firtató kérdésekre válaszul Hiesz György polgármester azt mondta: az önkormányzat nagy figyelmet fordít a tervekre, amelyek szerint a kormány 2025 végétől leállítja a széntüzelésre épülő erőművi blokkok működését, amit gáz- és szemét égetésével, illetve napenergiával váltanának ki. Az átalakítás közel kétezer ember munkájának megszűnését jelentheti, ezért munkahelyteremtéssel és átképzéssel kell készülni a változásokra – mondta a polgármester, aki szerint az átállás Gyöngyösre is komoly hatást gyakorol majd.

A közmeghallgatás végén Dudás Róbert országgyűlési képviselő kért szót, aki adócsökkentési javaslattal élt a képviselőtestület felé. Azt javasolta a grémiumnak, hogy fontolja meg az idegenforgalmi adó csökkentésének lehetőségét, ez ugyanis szerinte élénkíthetné a koronavírus-járvány hatásait nyögő mátrai turizmust. Hiesz György válaszában elmondta: az önkormányzat érez felelősséget a pandémia miatt nehéz helyzetbe jutott vállalkozások iránt, ezért is hoztak létre egy alapot ezek megsegítésére. A városvezető megköszönte a javaslatot, amelyet a képviselő-testület elé tár majd.

Nagyobb közösségi tereket alakítanak ki a Berényi-Haller-kastélyban

A közmeghallgatást követően a grémium rendkívüli ülést tartott, amelyen döntöttek egyebek mellett az orvosi ügyeletben résztvevő orvosok és egyéb szakemberek díjazásáról. A képviselők elfogadták az emelésről szóló javaslatot, így az orvosok ügyeleti óradíja ezer forinttal, az ápolók, gépkocsivezetők óradíja ötszáz forinttal emelkedik. A javaslatot azóta a Gyöngyösi Kistérség Többcélú Társulásán belül működő orvosi mikrotérségi társulás is elfogadta, így az ügyleti orvosi óradíj hétköznap 5000, míg hétvégén és ünnepnapon 6000 forint lesz.

A grémium döntött a belső ellenőrzési tervének módosításáról, amely nagyobb hangsúlyt fektet majd az önkormányzati gazdasági társaságok jogszabályi felügyeletére. Határoztak a társaságok ügyvezetőinek bérfejlesztéséről, a polgármester szabadságtervének elfogadásáról és az önkormányzat közbeszerzési szakértőjének kiválasztásáról.

A grémium tárgyalt a Berényi-Haller-kastély felújításának funkcióátrendezéséről. Az európai uniós forrásból megvalósuló beruházás terveit úgy alakítják át, hogy az épület hatékonyabban ki tudja szolgálni a közösségi igényeket. A változtatást az indokolta, hogy időközben megváltozott a Kolping Családnak otthont adó Török Ignác utcai épület funkciója, az ott működő kulturális és egyéb civil szervezeteket pedig a meglévő központok kapacitás hiányában nem tudják befogadni, mások mellett számukra alakítanak ki kulturális tereket a megújuló műemlék ingatlanban.

A testület többlet önerő biztosításáról döntött a városháza épületének felújításához. A pályázati úton megvalósítani tervezett beruházás energetikai korszerűsítést tartalmaz, valamint a belső udvarra néző ablakok cseréje mellett az udvari lépcső akadálymentesítését is tartalmazza.

A képviselő-testület megválasztotta az áprilisi Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjait és póttagjait. A bizottság tagjai közé választották dr. Magyar Attilát, dr. Réthy Bélát és Farkas Istvánt, míg póttagként Balázs Ernő és Molnár Lászlóné lát el feladatot a bizottságban.