Környezetünk védelme közös feladatunk

“Évente egy nap szenteltessék a madarak és a fák védelmében.”
Herman Ottó

A madarak és fák napja a természet és az élővilág védelmének napja. Fontos, hogy mindenki figyelmét felhívjuk e jeles napra, hiszen környezetünk védelme mindannyiunk közös feladata.

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus már abban az évben megszervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon.

Az ünnep hivatalos bevezetésére azonban csak néhány évvel később, 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére. Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. E napokon a gyermekek fákat ültettek és ápoltak, madárodúkat helyeztek ki és takarítottak, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt, újságcikkek, könyvek és plakátok emlékeztek és emlékeztettek a természet védelmére.

A XX. század első felében minden évben megtartották ezt az ünnepet, de a II. világháború után feledésbe merült, csak 1994-ben vált ismét országos mozgalommá. 1996-ban kormányrendeletet adtak ki, amely a korábban május elején, változó időpontban megtartott jeles nap megünneplését május 10-ben rögzítette.
1996 óta egy Németországból indult mozgalom hatására Magyarországon is minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító hazai erdőkben élő gyönyörű fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet. Az elmúlt években volt már az év fája a szelídgesztenye, a törékeny fűz, a mézgás éger, az ezüst hársfa, a tiszafa, az év madarának választották már a mezei verebet a kanalasgémet, a kék vércsét, a fecskéket, a széncinegét.

2024-ben az év fája a közönséges bükk, az év madara a kerecsensólyom.

Az erdei fákkal és cserjékkel borított területek a hazánkban fészkelő 230 madárfaj jelentős része számára elsődleges fontosságú élőhelynek számítanak. A madarak és a fák egy kölcsönhatásban álló életközösség egyaránt fontos elemei, melynek megóvásáért a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok jelentős közös szakmai munkát végeznek.

Mit tesznek értünk fák:

• Segítik az oxigéntermelést és a szén-dioxid feldolgozását. Számítások szerint egy lombköbméter egy évben 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot köt meg.
• Lekötik azokat a szennyező anyagokat, melyeket mi, emberek bocsátunk ki. Egy 40 éves erdő hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.
• Javítják a klímát. A fák párolgásukkal a nyári melegben természetes úton hűtik le a levegőt.
• Védenek a zaj ellen. Különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet.
• Külön meg kell említenünk az iskolák és óvodák környékén ültetett sövényeket, mert azok a kipufogóhoz közeli gyermekeknél a légzőszervek védelmét szolgálják.
• Védelmet nyújtanak a rázkódások, rezgések hatásai ellen. A városi utak forgalma rázkódásokkal, rezgésekkel jár, melyek átterjednek a házakra, és azok vakolatát, majd falát megrepesztik. Az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását.
• A termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása egyaránt megkívánja a fák, a növényzet jelenlétét. Ahol a növényeket kipusztítják, ott elpusztul a termőföld és kezdetét veszi az erózió és a sivatagosodás, mely akár tömegkatasztrófákhoz vezethet.
• A fák megkötik lombfelületükön a port, melyet az eső lemos.
• Az erdőben a kidőlt, holt fa élőlények ezreinek adja meg az új élet lehetőségét. Élve is élőhelyéül szolgál rovaroknak, hüllőknek, madaraknak, emlősöknek.

Források:
https://mme.hu/2024_ev_fajai
https://www.rfmlib.hu/gyerek
https://www.nak.hu