Komposztáljon Ön is!

Mintegy százötven gyöngyösi háztartás számára biztosított és szállított házhoz raklapokat az önkormányzat komposztálókeret vagy magaságyás építéséhez. Az önkormányzat minden igénylőnek díjmentesen biztosított négy raklapot, amelyekből a keretek összeállíthatók.

Az összeállítást mindenkinek saját magának kell elvégeznie, ám az néhány egyszerű alkatrésszel – sarokvasak, csavarok – és szerszámmal – csavarhúzó – elkészíthető. Az összeszerelést hivatott segíteni ez a videó: https://www.youtube.com/watch?v=sswVFsXOUfE

A raklapokból nemcsak komposztáló, hanem magaságyás is készíthető: https://www.youtube.com/watch?v=ZET7GXiB_A4

A komposztálás a zöldhulladék feldolgozásának leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb módja. A komposztáláshoz a Gyöngyös Városi Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatósága készített segédletet, amely sok hasznos tanácsot tartalmaz.

Komposztálási kisokos

A családi házas háztartásokban keletkező települési hulladék mintegy 30 %-a biológiailag lebomló szerves anyag, melynek anyag- és energiatartalma komposztálással a keletkezés helyén hasznosítható. Ehhez egy komposztálókeret vagy edény, valamint a lebontást végző mikroorganizmusok számára szükséges optimális életfeltételek biztosítása szükséges.

Komposztálható nyersanyagok a háztartásban keletkező

• konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea-filter, stb.
• kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz.

Nem szabad a komposztba dobni

• a főtt ételmaradékot, kenyeret és csontokat (odavonzza a bogarakat)
• hamut, üveget, fémet, műanyagot, pelenkát, porzsák tartalmát (nem tud lebomlani)
• semmiféle veszélyes anyagot (fáradt olaj, vegyszerek, festék, elem, növényvédő szer, stb.)
• a déligyümölcsök héját (rothadást késleltető vegyszerrel vannak kezelve, ezek károsak a talajlakókra)
• fertőző, beteg növényeket.

Vannak olyan kerti hulladékok (pl. diófalevél, tűlevél) melyek elhelyezhetők a komposzthalomba, lebomlásukhoz azonban az átlagosnál hosszabb idő szükséges.

A kerti komposztálási folyamat ideális feltételei:

• a kiindulási anyagok aránya és mérete: az ún. barna hulladékot (faág, gally, szalma stb.) a zöld, friss hulladékkal 1/4 : 3/4 arányban kell keverni, a nyersanyagokat kb. 2,5-5 cm-es nagyságúra kell felvágni/aprítani. A finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni!
• a struktúra: a konyhai hulladékokhoz és fűnyiradékhoz mindig jó struktúrájú ún. vázanyagokat, pl. gallyakat, forgácsot kell hozzákeverni.
• nedvességtartalom: akkor ideális a nedvességtartalom, ha a halom állaga nem száraz, de nem is csöpög.

Forgassa át a komposztot! Az anyagok bomlása és átalakulása következtében a komposzt térfogata csökken, összetömörödik, kedvező feltételt teremtve a rothadási folyamatoknak. Ennek megakadályozására legalább egyszer, de a 9-12 hónap alatt 2-3-szor ajánlatos átforgatni a komposztot.

A komposztládák / keretek házilag is könnyen elkészíthetők. Az alj nélküli komposztkeretben biztosítva van az átjárhatóság a talajlakó élőlények és a komposzt között. A komposzthalom aljára célszerű a talajra egy kb. 10 cm vastag fakéreg, szalma vagy gallyakból álló réteget rakni, ez biztosítja majd az alsóbb rétegek átszellőzését.

A komposztáló méretét alapvetően az határozza meg, hogy mennyi komposztálandó nyers-anyag keletkezik egy évben. Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.

A komposzt minőségét alapvetően a nyersanyagok és az ápolási munkák minősége határozza meg. Ha helyesen lett összeállítva a komposzthalom, gondosan volt forgatva és kellő mértékben felhevült, szinte bizonyos, hogy egy év alatt jó minőségű, főként nitrogént, foszfort, káliumot és mikroelemeket tartalmazó komposzt képződik.

Az érett komposzt szerkezete laza, morzsalékos-e, sötét (barnás-fekete), friss, erdőtalajra emlékeztet az illata, földszerű. A komposztot felhasználás előtt érdemes átrostálni. A nagyobb, nem teljesen lebomlott részeket hozzá kell adni a még nem kész, érésben lévő komposzthoz.

A komposztálással kapcsolatos feladatok évszakok szerint

Tavasz

A komposztálás számára kijelölt helyen állítsuk össze a komposztkeretet. A komposzthalom aljára valamilyen szemcsésebb, darabosabb anyag kerüljön, pl. kisebb gallyak, faforgács, hogy a levegőzést alulról is biztosítva legyen. Erre kezdjük el felhalmozni váltakozó rétegekben a zöld, nedvesebb és a barna, szárazabb anyagokat.

Nyár

Folytassuk a rétegezést az aktuálisan termelődő lebomló hulladékokkal. A nyári melegben a komposztálási folyamatok felgyorsulnak. Nyáron fokozottabban ügyeljünk arra, hogy ne szá-radjon ki a komposzthalom, ha túl száraznak találjuk, locsoljuk meg. Fontos, hogy nagy meny-nyiségű friss fűnyesedék ne egyszerre kerüljön a komposzthalomba, fűnyírás után szárítsuk meg a fűnyesedéket, majd kisebb adagokban keverjük komposzthalomhoz. Ne feledkezzünk meg a halom átforgatásáról se!

Ősz

Az ebben az időszakban keletkező falevelek szárítás nélkül rátehetők a komposzthalomra, a fás növényi részeket viszont aprítani szükséges. Védjük a komposztot az őszi túlzott esőzésektől.

Tél

A bomlási folyamatok lelassulnak, néha teljesen leállnak, ebben az időszakban is védjük a komposzthalmot az esőtől és a hótól.

Komposztálással kapcsolatos további ismeretek és hasznos tanácsok nagy számban megtalálhatók az interneten.

Sikeres komposztálást kívánunk!