Hírnév a könyvtárnak, hírnév az egész városnak

Egy már-már egyhangú januári szombat este téli álmából robbantották fel a Vachott Sándor Városi Könyvtár munkatársai a Facebook közösségét. Jakab Zsolt és Szabó Dénes a Könyvtári Hírmondóban rappelve népszerűsítették az orosz irodalom kiválóságait. Zsolt és Dénes elmondta, egyedülálló ötletükkel nem várt országos sikerre tettek szert.

– Harmadik éve gyártotok figyelemfelkeltő videós tartalmakat a könyvtár közösségi oldalára. Amikor elkezdtétek a rövid videók készítését, mi volt a szándékotok?

– A Könyvtári Hírmondóval (KH) az volt a célunk, hogy minél több fiatalt érjünk el, népszerűsítsük a rendezvényeinket, a megújult közösségi tereinket, az olvasást és a könyvek szeretetét, valamint a szórakoztatást.

– A sokszor humoros, tanulságos videóitok mennyiben változtatták meg a könyvtár mindennapjait? Többen felkeresik a könyvtárat, mint korábban? Több fiatal olvasója lett a könyvtárnak? Melyik az az olvasói réteg, amelyik fogékony a kisfilmjeitekre?

– A KH a könyvtári marketing fő elemévé vált, beleépült a mindennapokba. A könyvtári munkafolyamatok mellett végezzük, de nem szorítja háttérbe a többi feladatot. Az évek során kidolgoztunk egy rutint, ami miatt sokkal hatékonyabb a munka. Tapasztalataink szerint a közösségi oldalak látogatottsága több, mint a triplájára emelkedett és növekvő tendenciát mutat. Szerencsére a könyvtárat eddig is sokan felkeresték, de volt rá példa, hogy a videóink miatt jöttek be a könyvtárba. Voltak olyan olvasók, aki tőlünk értesültek egy rendezvényről, új könyvről vagy pályázatról. A videóinkat a kicsiktől egészen az idősekig mindenki szereti. Az idősebb korosztály kezdetben nehezebben fogadta el, de megismerték és megszerették a Könyvtári Hírmondót.

– Tudjátok irányítani, befolyásolni az olvasói szokásokat?

– Befolyásolni senkit nem szeretnénk. Inkább úgy fogalmaznánk, hogy próbálunk útmutatást adni az olvasás és a könyvtár szeretete felé. Intézményünk egyik mottója az „olvasni öröm”, tehát a lényeg az, hogy minél többet olvassanak az emberek, műfaji meghatározás nélkül.

– Miért éppen az orosz irodalom lett a témája az első videóklipeteknek?

– A hosszú, hideg téli estékre szerettünk volna olvasnivalót ajánlani, és egyből az orosz irodalom jutott az eszünkbe. Igen széles kört zár be, megtalálhatóak a klasszikustól a kortársig, a lélektanitól a sci-fiig minden. Valamint ehhez voltak meg a szükséges tárgyi és képi feltételek, gondolva itt például a ruházatra vagy a szocreál környezetre.

–  Érzékeltétek, hogy az elmúlt napokban többen akartak Puskint, Dosztojevszkijt vagy Csehovot kikölcsönözni?

– Pontos statisztikát nem ismerünk, de volt, aki már kölcsönzött is tőlünk orosz irodalmat a kötelezőkön kívül is. Ismerőseink közül voltak olyanok, akik újra elővettek egy-egy klasszikust, mert a klip miatt kedvet kaptak egy kis olvasáshoz.

– Számítottatok arra, hogy a Belga-dalra hasonlító zenétekkel országos érdeklődést és sikert értek el?

– Természetesen nem számítottunk rá, általában Gyöngyös és térsége, valamint a szakma kíséri nagyobb figyelemmel a kisfilmjeinket. Az országos hírnévvel remélhetőleg tudtunk javítani városunk megítélésén is. Le szeretnénk, szögezni, hogy csak véletlen egybeesés, hogy a Belga együtteshez hasonlítanak bennünket, átdolgozásról szó sincs. Egyáltalán nem volt tervbe véve, hogy lekoppintsuk vagy utánozzuk őket, ez a szám a zenei alaptól eltekintve teljesen saját kútfőből származik. Persze a klip maga egy paródia, de komoly üzenettel.