Gyöngyös évekkel ezelőtt is megkaphatta volna már a támogatást
Ez a tartalom több mint két éve frissült utoljára!
A kormány 316 millió forinttal ellentételezi Gyöngyöst azokért a központi elvonásokért, melyeket a koronavírus-járvány miatt szenvedett el a város. A támogatást európai uniós pályázatokon elnyert fejlesztő beruházásokra költheti a város.
A támogatást olyan befejezett és még folyamatban lévő pályázatokhoz használhatja fel az önkormányzat, melyeket még 2016-ban és 2017-ben nyert el a város. Ilyen már megvalósult projekt a Szent Bertalan-templom toronysisakjának rekonstrukciója és a látványlift kiépítése, valamint a Mátra Művelődési Központ energetikai korszerűsítése. A kompenzáció felhasználható a befejezéséhez közeledő Jeruzsálem Úti Bölcsőde és Óvoda bővítéséhez és energetikai felújításához, mely tartalmazza az épület szigetelését; az északnyugati városrészen elindult szociális városrehabilitációhoz, ahol elkezdődött az út-, járda-, csapadékvíz-hálózat és a közvilágítás kiépítése, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatása után a hamarosan induló, az északnyugati városrészen található Berényi-Harrer-kastély rekonstrukciójához is. A támogatás igénybe vehető a közbeszerzési eljárás után rövidesen induló új ipari terület kialakításához, illetve a Mátra Művelődési Központ belső terének felújításához.
Hiesz György polgármester a kompenzáció kapcsán elmondta: sajnos van olyan európai uniós beruházás, amelyre nem kapott támogatást a város, ilyen az egykori laktanya területét érintő fejlesztés, de ha szükséges, ehhez is számít majd többletforrásra a város. A területen alakítják majd ki a meglévő épületekből azt az Aktív Házat, amely otthont ad egyebek között egy sportmúzeumnak, edzőtermeknek, sportegészségügyi rendelőknek és kezelőknek, konferenciateremnek; megépül a Honvéd út és a Bethlen út, valamint a Bethlen és a Gábor Áron út összekötése, valamint épülnek az egykori laktanyában belső utak, parkolók és közmű, továbbá parkosítják is a területet.
A polgármester kiemelte: igaz, csak részben teljesült a város kérése, de így legalább nem Gyöngyös idei költségvetéséből kell többletforrást biztosítani az uniós pályázatokhoz. A város a hitelkeretét így az Aktív házhoz tudja majd felhasználni, ha arra szükség lesz.
Az önkormányzat 400 millió forintos hozzájárulást kért az eu-s pályázatok finanszírozásához a kormánytól, amely végül 316 millió forintot adott Gyöngyösnek. A kevesebb támogatást is köszönettel fogadjuk, hiszen minden segítség jól jön, még akkor is, ha a most adott százmilliókat sokkal korábban megkaphatta volna a város – mondta a polgármester hozzátéve: az említett EU-finanszírozott beruházásoknak az elmúlt években bekövetkezett infláció-, munkabér- és anyagköltségár-növekedés miatt volt szükségük többlettámogatásra, mert ezeket a többletköltségeket az elnyert pályázatok nem fedezték. Ezért pályáztak kormányzati támogatásra az önkormányzatok, melyek többsége már jóval korábban megkapta a kért segítséget.
Miután az elmúlt három évben mindig elmaradt a központi támogatás, a város idei költségvetésében is kiemelt szerepet kaptak azok az európai uniós pályázatok, melyeknek már elkezdődött a megvalósítása. Erre azért volt szükség, hogy biztosított legyen a közbeszerzési eljárások elindításához szükséges fedezet. Ugyanis, ha az önkormányzat nem biztosítja a szükséges többletforrást, akkor a még meg nem valósult EU-s pályázatokhoz elnyert több mint kétmilliárd forintos támogatást vissza kell fizetnie a városnak.
Mint ismert, Gyöngyös önkormányzata az év elején több kérést is megfogalmazott a kormány felé, hogy a központi intézkedések és a covid járvány miatt kieső mintegy egymilliárd forintot pótolni tudja a város. Gyöngyös egyebek között abban kért konkrét segítséget a kormánytól, hogy kompenzálja a kkv-szektort érintő 50 százalékos helyi iparűzési adó kedvezmény miatt kieső bevételét, biztosítson többletforrást az európai uniós fejlesztésekhez, valamint segítse az önkormányzatot a strand felújítása és a sportcsarnok miatt felvett hitelek kiváltásában.
A polgármester megjegyezte: a most kompenzált települések között vannak olyan, többnyire kormánypárti vezetésű városok, amelyek nehéz anyagi helyzetükre hivatkozva már tavaly decemberben is kaptak 1,3 milliárd forintos kormányzati segítséget. Ellentétben azokkal a főként ellenzéki vezetésű városokkal, amelyek – nem tudni, milyen elgondolás alapján – a tehetősebb települések közé sorolva nem kaptak támogatást, vagy ha igen, akkor csak csekély mértékben.