Az önkormányzatok költségvetéséről egyszerűen

A rendeletek rendelete: a költségvetési rendelet

A költségvetési rendelet az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb rendelet – ugyanúgy, mint ahogyan az egyik legfontosabb törvény az országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény is.

A költségvetési rendelet megszabja az adott önkormányzat adott évi bevételi és kiadási szerkezetét, és – amennyiben az adott önkormányzat rendelkezik szabadon elkölthető bevétellel – ezáltal meg is mutatja az adott önkormányzat prioritásait. Bár nem kötelező, de Gyöngyösön a költségvetési vitát megelőzi a költségvetési koncepció kialakítása, még az adott költségvetési évet megelőző novemberben. A költségvetési vita tárgyév januárjában és februárjában zajlik a képviselő-testület és a bizottságok ülésein.

Természetesen a költségvetésbe beépül valamennyi önkormányzati fenntartású intézmény (bölcsődék, óvodák, könyvtár és a hivatal) saját költségvetése, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok feladatellátásához adott önkormányzati támogatás, illetve a társaságok által az önkormányzat nevében ellátott szolgáltatások kapcsán fizetett díj (köztisztasági feladatok), továbbá ugyancsak az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak üzemeltetésével összefüggésben a gazdasági társaságok részére ezzel összefüggésben jóváhagyott kiadás és bevétel (bérlakások, temetők, parkolók).

A költségvetés felépítése

Az önkormányzatok ugyanúgy egy-egy évre szóló költségvetéssel rendelkeznek, mint a központi költségvetés. 

A költségvetésnek két pillére van, ezek a bevételek – amelyek költségvetési és finanszírozási bevételekre tagolhatók -, illetve a kiadások.

1) Bevételek

1.1. A bevételek legfontosabb része a költségvetési bevétel, mely szintén több elemből áll:

• a központi (állami) költségvetéstől érkező támogatások. Például az önkormányzatok tartják fenn a bölcsődéket és az óvodákat, az ehhez szükséges források tehát valójában csak átfolynak az önkormányzat kasszáján.

• a közhatalmi bevételek, azaz a város által beszedett adók: az iparűzési adó, az építményadó, a kommunális adó és az idegenforgalmi adó. A gépjárműadót is az önkormányzatok szedik be, de míg korábban a teljes összeg, később már csak ennek 40%-a maradt az önkormányzatoknál, 2020-tól pedig a teljes összeg a központi (állami) költségvetést gazdagítja.

• szintén ebbe a csoportba tartoznak a saját vagyontárgyak (lakások, egyéb helyiségek, temetők, parkolók üzemeltetése) hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek (pl. egy eladott ingatlan), 

• továbbá az úgynevezett átvett pénzeszközök

A közhatalmi bevételek kivételével mindhárom bevételi csoporton belül megkülönböztetünk működési célú, illetve felhalmozási célú bevételeket.

1.2. A bevételek másik nagy csoportja a finanszírozási bevételek, amelyek lehetnek hitelfelvételből, illetve értékpapír- értékesítésből származó bevételek. Vonatkozhat az előző évi maradvány igénybevételére, továbbá irányítószervi támogatásra. 

Ez utóbbi azt a támogatást jeleni, amelyet az önkormányzat ad saját intézményeinek működéshez többségében a központi támogatásból és egyéb saját bevételből. Ezt az intézmények bevételként számolják el, így gyakorlatilag ez az összeg duplikációt jelent a költségvetésben, hiszen az a forrás, amiből az önkormányzat ezt a támogatást adja, már megjelent az önkormányzat bevételei között. 

Ez az érték a 2020. évi eredeti költségvetésben közel 2 milliárd Ft, azaz, ha ezen összeg nélkül számoljuk, akkor az ez évi büdzsé értéke 11,5 milliárd Ft.

A finanszírozási bevételek jelentős része – az irányítószervi támogatáson kívül – az előző évi maradvány. Ez ebben az évben 3,8 milliárd Ft volt, amelynek többsége, kb. 2,8 milliárd Ft az uniós támogatások még fel nem használt része.

Fontos, hogy minél erősebb pénzügyi pilléreken áll egy önkormányzat, az állam annál többet von el tőle. 

Ennek logikája nem más, minthogy egyes önkormányzatok területén sok, más önkormányzatok területén kevesebb iparűzési, vagy más egyéb adót fizető vállalatok telepedtek meg, és az ebből adódó aránytalanságot igyekszik tompítani az állam. 2020-ig ez az úgynevezett beszámításból és a szolidaritási hozzájárulásból tevődött össze, amely Gyöngyös esetében azt jelentette, hogy például 2020-ban az állami támogatásokból 880 millió Ft-ot visszatartott az állam, azaz ezt az összeget nem kapta meg a város.

2021-től mindez egyszerűsödik, és már csak a – megemelt összegű – szolidaritási hozzájárulás az, ami ilyen szempontból érinti városunkat.

Az önkormányzatok fejlesztési feladataik finanszírozásához vehetnek fel hitelt is, de ehhez – néhány speciális esetet nem számítva – 2011 óta kormányzati-hozzájárulás szükséges.

2) Kiadások

Az önkormányzati kiadásokat többféle módon lehet csoportosítani. Elsődlegesen itt is költségvetési és finanszírozási kiadásokat különböztetünk meg. 

A költségvetési kiadásokon belül külön kezeljük a működési, illetve fejlesztési jellegű kiadásokat. Egy másik csoportosítási szempont szerint vannak kötelező és nem kötelező feladatok, ezek köre önkormányzatonként eltérő lehet, függően például az adott településen élő lakosságszámtól. Gyöngyös számára kötelező feladat például az óvodai ellátás megszervezése, a könyvtári szolgáltatás, valamint a városi kezelésű utak karbantartása. Nem kötelező feladat például a tömegközlekedés megszervezése, a különböző ösztöndíjak kiírása, vagy a sport- és civil szervezetek támogatása. Minden feladat kiadással jár.

Fontos megemlíteni, hogy vannak olyan feladatok, amelyek kizárólag állami hatáskörben vannak, ezek ellátásában az önkormányzatok, ha akarnának sem vehetnének részt. Ilyen jelenleg a közoktatási intézmények fenntartása, az egyes állami intézmények – például a bíróság – működése, de ilyen azoknak az utcáknak a fenntartása is, amelyek ugyan Gyöngyös területén haladnak át, de jelenleg az Magyar Állami Közútkezelő Zrt. kezelésében vannak.

Melyek a gyöngyösi önkormányzat legfontosabb kiadásai?

Az önkormányzat működési kiadásainak jelentős részét képezik az intézmények és a hivatal működtetése, de ugyancsak a működési kiadások közé tartoznak a kommunális szolgáltatásokkal összefüggésben felmerülő kiadások, például a parkfenntartás, a járdák, a közutak karbantartása, a közvilágítási és köztisztasági feladatok, stb., és ugyancsak ilyen jellegű kiadásnak minősül a civil szféra támogatása is. Természetesen ezeken kívül még nagyon sok kötelező és nem kötelező jellegű kiadás van.

A kiadási oldalon szerepelnek még azok a fejlesztések, beruházások, amelyek az elmúlt években részben EU-s forrásból valósultak meg. Tehát az adott beruházáshoz elnyert összeg megérkezik a város kasszájába, amit a város a pályázatban vállalt fejlesztésre fordít – pályázattól függően pedig -, ha szükséges, akkor valamekkora önrészt is vállalva.

A legnagyobb tételek közé tartozik még a városi fenntartású intézmények – mint például a bölcsődék, óvodák, a Vachott Sándor Városi Könyvtár, vagy a Dr. Csépe György Uszoda és Termálstrand – finanszírozása.

2020. január 1-jétől a kormányhivatal döntése alapján a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni Pálosvörösmart közigazgatási feladatainak ellátásáról is.

A költségvetés egyensúlya

BEVÉTEL = KIADÁS

Fontos költségvetési szabály, hogy a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük, de meg kell különböztetni a működési, illetve a fejlesztési feladatok egyensúlyát. 

A működési feladatok vonatkozásában törvényi előírás az egyensúly, mivel az önkormányzatok működési hitelt nem vehetnek fel. 

Ellenben, ha a fejlesztési kiadások meghaladják a fejlesztési bevételeket, akkor az így számított hiány finanszírozására – kormányzati jóváhagyás mellett – fejlesztési hitel vehető fel.