Az önkormányzatok működése
Az önkormányzat „parlamentje”: a képviselő-testület
A képviselők megválasztása
A képviselő-testület megválasztásának módja településtípusonként eltérő módon történik.
A 10 ezer fő alatti települések – “kislistás” rendszer
A 10 ezer fő alatti települések többsége nem rendelkezik markánsan eltérő részekkel, így felesleges az ilyen településeket választójogi szempontból körzetekre, vagy utcákra lebontani. Ehelyett a választók (maximum) annyi jelöltre szavazhatnak, ahány főből áll a képviselő-testület (az ilyen településeken a lakosságszámtól függően 2-8 fő). A szavazatokat összesítik, és a mandátumokat az összességében legtöbb szavazatot szerző jelöltek kapják meg (pl. ha a testület létszáma 5 fő, akkor az összesítésben az első 5 jelölt). Így történik a képviselő-testületek megválasztása a Gyöngyös környékén lévő kisebb településeken is, mint például Gyöngyöshalászon vagy Abasáron.
A 10 ezer fő feletti települések – egyéni körzetek és kompenzációs lista
A 10 ezer fő feletti települések, így Gyöngyös is több, egymástól markánsan eltérő városrésszel rendelkezik, ezért indokolt – az országgyűlési választások mintájára – egyéni körzeteket létrehozni. Gyöngyösön jelenleg 10 egyéni körzet van. Jelölt úgy válhat valakiből, ha megfelelő számú ajánlást gyűjt össze az adott körzetben élőktől.
Az egyes körzetben lakók a saját körzetükben szavazhatnak, de – eltérően a kislistás rendszertől – csak egy-egy képviselőjelöltre. A legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz a körzet képviselője.
Mégis, hogy állhat akkor a gyöngyösi képviselő-testület 15 főből? A 10 egyéni képviselő mellett a testület tagja a polgármester is, valamint további 4 képviselő az úgynevezett kompenzációs listáról jut be.
Amit a kompenzációs listáról tudni kell
Kompenzációs listát azok a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek az egyéni körzetek több mint felében (Gyöngyös esetében tehát minimum 6 körzetben) képesek egyéni jelölteket állítani.
Amennyiben egy adott egyéni képviselőjelölt nyer, akkor értelemszerűen bekerül a testületbe. Amennyiben veszít, akkor a rá leadott szavazatok átkerülnek jelölő szervezetének listájára.
Tehát ha egy jelölő szervezet jelöltjei sok helyen győznek, akkor az azt jelenti, hogy sok egyéni képviselőjük lesz, de kevés listás, és fordítva: ha egy jelölő szervezet jelöltjei jellemzően veszítenek az egyéni körzetekben, akkor sok szavazat kerül át a listára, és így onnan relatíve több képviselőjük jut be a testületbe. Ezért hívják ezt a listát kompenzációs listának, hiszen a sok egyéni körzetben elszenvedett vereséget némileg kompenzálja a listán elnyert mandátumok száma.
Konkrét példán nézve:
2019-ban a helyi Ellenzéki Összefogás (DK – Jobbik – Momentum – MSZP) jelöltjei a 10 körzetből 8-ban nyertek, így 8 egyéni képviselőjük lett, ezzel szemben a Fidesz – Városom, szeretlek Egyesület jelöltjei csak 2 egyéni mandátumot szereztek. A 8-2 arányt kissé tompítja a kompenzációs lista, hiszen az Ellenzéki Összefogás csak plusz 1, míg a Fidesz – Városom, szeretlek Egyesület plusz 3 mandátumot szerzett.
A harmadik településtípus igazából egy település, Budapest. Itt a 10 ezer fő feletti városokhoz hasonlóan zajlik a választás az egyes budapesti kerületekben (egyéni körzetek, kompenzációs lista, polgármester), de összbudapesti szinten főpolgármestert is választanak.
A képviselő-testület működése
Frakciók és bizottságok
A képviselők munkájukat végezhetik úgy, hogy frakciókba rendeződnek. Gyöngyösön jelenleg három frakció van: Baloldali Frakció, Fidesz – Városom, szeretlek Egyesület Frakció és a Jobbik Frakció. A képviselők végezhetik önállóan is a feladataikat, ez esetben független képviselőkről beszélünk (Gyöngyösön jelenleg nincs ilyen).
A képviselő-testület munkáját segítik, előkészítik a bizottságok. Gyöngyösön jelenleg az alábbi bizottságok működnek:
- Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság
- Jogi és Ügyrendi Bizottság
- Oktatási és Kulturális Bizottság
- Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság
- Turisztikai, Ifjúsági és Sportbizottság
- Település-fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
- és ezen kívül a speciális funkciót betöltő Mátrafüredi Részönkormányzat, mellyel külön bejegyzés foglalkozik.
A bizottságok jellemzően havonta egyszer üléseznek (adott helyzetben természetesen lehetnek rendkívüli ülések is). A bizottságok általában 5 főből állnak, részben a képviselőkből, részben külsős tagokból. A bizottságokon belüli arányok leginkább a testületen belüli arányokat tükrözik.
A jogszabályalkotás menete
Az önkormányzatok által meghozott jogszabályok természetesen azon területekre kell, hogy vonatkozzanak, amelyekben illetékes egy önkormányzat. Ilyenek például az óvodák, de az iskolák már nem, ilyen a város úthálózata, de az állami kezelésben lévő, városon átmenő utak (pl. Mérges út, Mátrai út, Petőfi Sándor utca) már nem. Az önkormányzati rendeleteknek természetesen illeszkedniük kell a magasabb szintű jogszabályokhoz (törvényekhez), azaz az önkormányzati rendelet nem ütközhet magasabb szintű jogszabályba (jogszabályi hierarchia). Ennek az elvnek az is a következménye, hogy egy-egy törvénymódosítás azt vonhatja maga után, hogy az önkormányzatoknak rendeletet kell módosítaniuk. Az önkormányzatok jogszabályalkotási folyamatában kulcsszerepe van a jegyzőnek, aki a törvényességi kontrollt is gyakorolja.
A jogszabályalkotás első állomása az előterjesztés, melyek többségét a hivatal készíti, de gyakoriak a képviselői előterjesztések is.
Az előterjesztések csupán javaslatok, ezeket első körben a képviselő-testület illetékes bizottságai tárgyalják (pl. egy óvodákat érintő előterjesztést az Oktatási és Kulturális Bizottság).
A bizottság az előterjesztéseket megtárgyalja és megfogalmazza az azzal kapcsolatos álláspontját, azaz hogy javasolja-e tárgyalásra, illetve támogatja-e vagy nem, de megfogalmazhat módosító javaslatokat is.
A képviselő-testület jellemzően havonta ülésezik (rendkívüli ülések természetesen lehetségesek), amely nyilvános, azaz az állampolgárok és a sajtó is mindenféle előzetes bejelentés vagy engedély nélkül megjelenhet az ülésen. Az üléseket a polgármester vezeti, és az egyes előterjesztéseket az előzetesen egyeztetett sorrendben terjeszti elő. A testület ennek megfelelően vitatja meg az előterjesztéseket. Lehetőség van arra is, hogy az ülésen az állampolgárok tegyenek fel kérdéseket, ám ezt a szándékot előre jelezni kell.
Az egyes előterjesztéseket rendszerint nyílt ülésen tárgyalja a testület, de bizonyos esetekben úgynevezett zárt ülés is elrendelhető (pl. amikor nyílt ülés esetén személyiségi jogok, vagy a város gazdasági érdeke kerülhetne veszélybe). Az egyes előterjesztésekről a testület szavazással dönt.
A polgármester
A polgármester megválasztásának módja minden településen egyforma: közvetlen, azaz a helyi lakosság közvetlenül választja meg.
Polgármesterjelölt az lehet, aki legalább 500 támogatói aláírást össze tud gyűjteni az erre kijelölt időszakban. A polgármesterjelölt lehet pártoktól független, és pártok által sem támogatott; lehet független, de adott jelölő szervezetek által támogatott, és lehet adott pártnak a tagja. A választás során a legtöbb szavazatot kapott polgármesterjelölt nyer, azaz elég a relatív többség is.
A képviselő-testület és a polgármester megválasztása egy időben történik, és a választók dönthetnek úgy, hogy szavazataikkal ugyanazon politikai oldalon lévő képviselőjelöltet és polgármesterjelöltet támogatnak, de dönthetnek úgy is, hogy más-más politikai színezetű jelöltekre voksolnak, azaz a képviselőjelöltre és a polgármesterjelöltre leadott szavazatok ilyen téren nem függnek össze. Jó példa erre Gyöngyösön a 2010 és 2014 közötti időszak, amikor más pártállású volt a polgármester, mint a képviselő-testület többsége.
A polgármester jogköre
Míg a képviselő-testület a “törvényhozó hatalmi ágra” emlékeztet, addig a polgármester inkább a “végrehajtó hatalmi ág” vezetője. A polgármesternek fontos szerepe van a döntések előkészítésében, ennek megfelelően rendszeres egyeztetéseket folytat a hivatal igazgatóságaival, a jegyzővel és a képviselő-testület tagjaival. Vezeti a képviselő-testület üléseit, a testületi döntések után pedig felügyeli az egyes döntések végrehajtását.
Fontos értenünk, hogy a döntések alapvetően a képviselő-testület kezében vannak. A testület támogathatja a polgármesteri/hivatali előterjesztéseket, de ha úgy ítéli meg, azokat módosíthatja, vagy el is utasíthatja, emellett támogathat olyan előterjesztéseket, amelyek adott képviselőktől származnak. A polgármester jogköre igen korlátozott e téren.
Miért mégis a polgármester a legismertebb önkormányzati politikus, miért nagyobb a presztízse, mint amekkorát a jogköre alapján gondolnánk? A válasz megválasztásának módjában keresendő. A közvetlen választás, azaz a közvetlen felhatalmazás ad egy plusz erőt a polgármestereknek, ezt a felhatalmazást a képviselő-testületek is jellemzően elfogadják.
A polgármester képviseli a várost az egyes városi eseményeken, tárgyal a várost érintő ügyekben, fogadja a városba érkező vendégeket.
A polgármester helyettesei a sajátos jogviszonyban lévő alpolgármesterek. Az alpolgármestereket a polgármester jelöli, de a jelöltekről a képviselő-testület dönt. Mindez azt jelenti, hogy alpolgármester csak olyan személy lehet, akit a polgármester és a képviselő-testület is elfogad.
Gyöngyösön, élve a jogszabályok adta lehetőségekkel, két alpolgármester van, egy belsős és egy külsős. Belsős alpolgármester olyan személy lehet, aki képviselő is egyben, míg a külsős értelemszerűen nem képviselő.
Az alpolgármesterek egyrészt helyettesítik a polgármestert, például adott rendezvényen, tárgyaláson, vagy a polgármester helyett írnak alá hivatalos dokumentumokat. Emellett elvégzik, irányítják a polgármester által nekik delegált feladatokat. Részt vesznek a hivatali értekezleteken és a képviselő-testület ülésein.
A polgármesteri hivatal
A hivatal vezetője a jegyző, helyettese és közvetlen munkatársa az aljegyző. Fontos tehát, hogy bár a jegyző munkáltatója a polgármester, a hivatal működéséért a jegyző a felelős. Úgy is mondhatjuk, hogy míg a polgármester a politikai, a jegyző az operatív munkáért felelős személy.
A Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatal három Igazgatóságra tagolódik:
- Közigazgatási és Intézményirányítási Igazgatóság
- Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság
- Városfejlesztési és Városüzemeltetési Igazgatóság
A három igazgatóság mellett a Jegyzői Iroda és a Polgármesteri Kabinet is a Hivatal szervezeti egységei.
Minderről részletesebben ITT olvashat!
A város igazgatásában fontos szerepe van még a Városrendészetnek is, mely szintén a Hivatal része.
Bizonyos feladatokat nem közvetlenül a hivatal, hanem az önkormányzati tulajdonban lévő cégek látnak el, róluk szintén külön cikkekben olvashat.
Területi önkormányzat – esetünkben a Heves Megyei Önkormányzat
A rendszerváltás során fontos célkitűzés volt, hogy a települési önkormányzatok helyreállítása mellett megyei szinten is alakuljon ki demokratikus képviselet. Ezek a megyei közgyűlések, melyeknek tagjait a teleülési önkormányzati választással egyidejűleg választjuk meg. A választás módja itt sokkal egyszerűbb, mint a települési önkormányzati választáson, mivel a megyei közgyűlés tagjainak megválasztása listás szavazással történik.
A meghatározott számú aláírást összegyűjtő szervezetek (pl. pártok) állíthatnak listát, a választók pedig ezekből választhatnak. Fontos, hogy a megyei jogú városok lakossága nem vesz részt ezen a választáson, azaz Heves megyében minden választó szavazhat a megyei listákra, kivéve Eger lakosságát.
A megyei közgyűlés összetétele a listás szavazás révén viszonylag pontosan leképezi a választói akaratot. 2019-ben két lista közül választhattak a Heves megyei lakosok, és a választói akarat révén a Fidesz-KDNP 9, míg a DK-MSZP-MOMENTUM-JOBBIK-Mindenki Magyarországa 6 mandátumhoz jutott.
A megyei közgyűlés vezetője az elnök, akit – eltérően a polgármesterektől – nem közvetlenül, hanem a közgyűlési tagok választanak meg.
A területi önkormányzat tevékenysége hatással van az egyes településekre, így Gyöngyösre is. Néhány példa: a megyei önkormányzat a megyét érintő területfejlesztési terveket koordinál, megyei szintű területrendezési terveket készít, koncepciókat, stratégiákat fogad el. Dönt a megyei szintű kitüntetésekről.
A speciális szerepkört betöltő nemzetiségi önkormányzatokkal külön bejegyzés foglalkozik.
Részletesebb információk:
https://2010-2014.kormany.hu/hu/mo/a-valasztasi-rendszer/az-onkormanyzati-valasztasok
2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról
2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól