Az aradi vértanúk szobrát is felavatták március 15-én
A március 15-i városi ünnepség keretén belül avatták fel Gyöngyös legújabb emlékművét, a tizenhárom aradi vértanú mellszobrát az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve mellett a Könyves Kálmán téren. Hiesz György polgármester ünnepi beszédében arról beszélt: a magyar forradalmak és szabadságharcok tanulsága, hogy a nemzet és a haza érdekében csak összefogással vagyunk képesek eredményeket elérni.
A hagyományoknak megfelelően Bogdány József sírjánál kezdődött a március 15-i ünnepség Gyöngyösön. A felsővárosi temetőben a Városszépítő és -Védő Egyesület szervezésében hajtottak fejet az egykori honvéd tizedes emléke előtt. Ezt követően a Szent Bertalan-templomban ünnepi szentmisét tartottak a nemzetért, majd a megemlékezők, intézmények, pártok és civil szervezetek helyezték el koszorúikat az Orczy-kastély falán elhelyezett emléktáblánál.
Az ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművénél folytatódott a Könyves Kálmán téren, ahol Hiesz György polgármester ünnepi beszédében az összefogás fontosságáról beszélt. Mint a városvezető fogalmazott, március 15-e politikai rendszerektől függetlenül a szabadságszeretet utáni vágy szimbólumává vált a magyar emberek szívében az eltelt 176 év alatt. „Ma azokra emlékezünk, akik született osztrákként vagy németként, illetve magyar, szerb, horvát nemzetiségűként a legdrágábbat, az életüket adták a magyar szabadságért, örök példát állítva számunkra önfeláldozásból, hazaszeretetből és tisztességből” – fogalmazott a polgármester, aki felidézte az 1848-as forradalmi események előzményeit, a polgárosodó Európa közepén még meglévő középkori viszonyokat, majd a szabadságharc eseményeit, amelyek során csupán egy-egy pillanatra villant fel a győzelem reménye. A polgármester emlékeztetett: a vereséghez a magyar seregben tapasztalható viták, a széthúzás, árulás és egyet nem értés is hozzájárult. A városvezető szerint azonban ezekből a hibákból máig nem sikerült tanulnia a magyarságnak.
„A magyar történelemben pár évtizedenként minden elfelejtődik, újrakezdjük vitáinkat, nem rendezzük közös dolgainkat, soha nem akarunk tanulni az ezerszer elkövetett hibákból” – fogalmazott Hiesz György, aki szerint a magyar forradalmak és szabadságharcok közös tanulsága, hogy a sikerhez párbeszédre, egyezségre van szükség, hogy vallási, politikai, nemzetiségi hovatartozás nélkül egy célt, a nemzet, a haza, településünk szolgálatát tartsuk elsődlegesnek. „Gondolkodhatunk másként, de nem lehetünk ellenségei egymásnak” – fogalmazott a városvezető, majd azzal zárta beszédét, hogy a jó és nemes célokért, a fejlődésért most is össze kell fogni, és hisz benne, hogy ennek érdekében Gyöngyös is képes félretenni a nézeteléréseit.
Az ünnepi beszédet követően a Pesti Zenés Színpad társulatának két tagja, Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész és Balog Tímea énekművész koronázta meg műsorával a megemlékezést, majd Hiesz György polgármester, Báryné dr. Gál Edit, a Városszépítő és -Védő Egyesület elnöke, illetve Jakkel Mihály helyezték el a város koszorúját az emlékműnél.
A március 15-i ünnepség keretén belül avatták fel Gyöngyös legújabb köztéri műalkotását, az aradi vértanúk szoborcsoportját. Az önkormányzat Jakkel Mihály, valamint a Városszépítő és -Védő Egyesület gondolatai alapján 2023-ban határozott róla, hogy hogy felállíttatja a tizenhárom mártír honvédtiszt bronz mellszobrát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve mellett. A szobrok elkészítésére pályázat útján választották ki Gáspár Géza szobrászművészt, akinek alkotásai többek között Zalaegerszeg vagy Debrecen köztereit díszítik, de a gyöngyösiek számára sem ismeretlen, hiszen a minden évben átadott Elfogadás Díját is ő alkotta meg. Gáspár Géza jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban alkot, ezért levélben köszöntötte a gyöngyösi megemlékezőket, amelyben egyebek mellett azt írta: „munkám során igyekeztem átadni azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyek a tizenhárom aradi vértanú hősiességét és áldozatkészségét szimbolizálják. Remélem, hogy minden egyes nézőt megérint a szobrok által közvetített üzenet, és érzi a múlt hőseinek áldozatát hazájuk iránt, azt a hihetetlen erőt, amelyek bennünket, magyarokat ebben az ünnepben összekapcsolnak”.
A szobrok felavatása előtt dr. Végh Attila önkormányzati képviselő olvasta fel erre az alkalomra írt versét, majd Hiesz György polgármester, valamint Kévés Tamás és Kárpáti István alpolgármester leplezte le az alkotásokat, miközben a vértanúk kivégzésük előtti utolsó mondatai hangzottak el Kautzky Armand tolmácsolásában. A szoborcsoport Batthyány Lajos szobra mellett az október 6-i városi megemlékezések helyszíne lesz a jövőben.