A holokauszt áldozataira emlékeztetnek a botlatókövek

Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Az elhurcoltakra világszerte botlatókövek emlékeztetnek, Gyöngyösön három található belőlük.

1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján, ezt a napot 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjaként tartjuk nyilván. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. Gyöngyösről több mint kétezer embert küldtek gettókba, majd haláltáborokba, ahonnan csak mintegy ötszázan menekültek meg, a városba pedig csak 120-150 fő tért haza.

Az elhurcoltak és haláltáborokban halálukat lelők közül sokuknak nincs sírja, vagy végső nyughelye, ezért Günter Demning kölni szobrászművész kezdeményezésére világszerte úgynevezett botlatókövekkel emlékeztetnek a deportált, munkaszolgálatban vagy haláltáborokban elpusztított honfitársainkra utolsó szabadon választott lakóhelyükön.

Gyöngyösön három botlatókő emlékeztet a Frankl család tagjaira. A Deák Ferenc utca 8. szám előtt 2019-ben, a holokauszt 75. évfordulóján a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kezdeményezésére Frankl Ignác, Frankl Janka Johanna és Frankl Klára utolsó ismert lakóhelyénél helyezték a város első botlatóköveit, amelyeket maga az alkotó vésett a járdába.

A botlatókövek ma is ott találhatók, céljuk éppen az, amit nevük sugall, egy pillanatra megbotlatni az arra járót, így emlékeztetve őt a holokauszt pusztítására és az áldozatokra.