3 °C

 
 
Új eszközök a kórházban

"A Bugát Pál Kórház orvostechnikai infrastruktúra készültségi szintjének javítása" elnevezésű EFOP- 2.2.20-17-2017-00005 azonosító számú, Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló pályázat jóvoltából a betegek hatékony és eredményes ellátását szolgáló eszközök, beszerzése történt meg 49,89 millió forintból a gyöngyösi kórházban.

Idén sem állhat meg a város fejlődése

Örülünk a magas adóbevételnek, de nem örülünk annak, hogy a város adóerő-képessége miatt az idén az állam várhatóan mintegy egymilliárd forintot elvon tőlünk – kezdte beszédét Hiesz György polgármester azon a már hagyományosnak számító évértékelő rendezvényen, ahol Gyöngyös 2019-es gazdasági teljesítményét méltatta.

Már használatban az elektromos autó

Kormánytámogatással elektromos személyautót kapott a Bugát Pál Kórház is.

A weben is lehet jelezni az úthibát

A fagyos, téli időjárás és a megnövekedett gépjárműforgalom jelentősen megterheli és rongálja az utakat. A gyors hibaelhárítást bárki segítheti, ha jelzi az állami tulajdonban lévő utak kezelőjének a problémát.

Változnak a szabadtéri irányított égetés szabályai

Az 54/2014 (XII.05.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályokról (továbbiakban: OTSZ) 111. számú fejezete "A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai" terén, az OTSZ módosításainak hatályba lépésével, 2020. január 22. után jelentősen változnak.

Bővebben
Normatív határozat 2020-01-09

Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. január 9-i ülésén hozott alábbi normatív határozatát kihirdetem:

Normatív határozatok 2020-01-02

Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2020. január 02-i ülésén hozott, alábbi normatív határozatait kihirdetem.

Normatív határozatok 2019-12-12

Gyöngyös Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2019. december 12-i ülésén hozott, alábbi normatív határozatait kihirdetem.

35/2019.(XII.13.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. december 12-i ülésén rendeletet alkotott A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOKRÓL, VALAMINT A GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ÉTKEZTETÉS INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJÁRÓL szóló 14/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Normatív határozatok 2019-11-28

Gyöngyös Város Képviselő-testületének 2019. november 28-i ülésén hozott, alábbi normatív határozatait kihirdetem:

Bővebben



Gyöngyös története

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.05.27. vasárnap
 
Utoljára módosítva: 0000-00-00 00:00
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    Gyöngyös nevét az oklevelek először 1261-ben „Gungus” -ként említik. Károly Róbert király 1334-ben Szécsénnyel és Rimaszombattal egy idoben, az addig falusias települést mezovárosi rangra emelte.

     

    A szőlőművelés és a bortermelés, a városon át Budáról keletre vezető, és később a hegységből délre induló kereskedelmi utak metszésében fekvő állandó piaca miatt a város, kedvező fekvése és Budával azonos városi kiváltságai miatt gyorsan fejlődésnek indult, így Gyöngyös 1334 és 1848 között a Mátravidék legfontosabb települése lett.

    Később kialakult céhes ipara, fontos piaca és élénk kereskedelme, szőlészete és borászata miatt már akkor jelentős számú lakossága miatt itt megtelepült ferencesek az 1400 években templomot és kolostort építettek, így a város központi szerepe megerősödött és ezzel is magyarázható, hogy 1461-ben I. Mátyás, majd 1490-ben II. Ulászló király is megfordult falai között.

    1546-tól 1687-ig Gyöngyös szultáni tulajdon révén a török uralom alatt viszonylag békésebb körülmények között éltek, mint a hódoltság más területein, így a kereskedelem és a szőlészet-borászat és a céhes ipar tovább fejlődött. A lakosság többségét alkotó szőlőművelők szabadon kereskedhettek boraikkal a három részre szakadt ország területén, amihez királyainktól 1536, 1608/9 és 1670-ben kiváltságleveleket is kaptak.

    A Rákóczi féle szabadságharc idején a város a Fejedelem oldalán állt, aki személyesen is több alkalommal fordult meg falai között. 1708 és 1710 között a városban és környékén is súlyos pestisjárvány dúlt, aminek áldozata lett Vak Bottyán János tábornok is, akit 1709-ben a gyöngyösi ferences templomban helyeztek örök nyugalomra. 1849 április 1-én Gyöngyösön, az Orczy kastélyban tanácskozott Görgey Artur vezetésével a honvéd tábornoki kar és hozott döntést a tavaszi hadjárat terveiről, két nappal később Kossuth Lajos járt Gyöngyösön.

    A város fejlődését visszavetette, hogy a Pest-Hatvan-Miskolc-Kassa vasúti fővonal elkerülte a várost, az csak 1870-ben kapott egy Vámosgyörkről leágazó szárnyvonalat.

    Az 1883-1885 között fellépett filoxera vész ugyan tönkretette az addig virágzó szőlőművelést, de ennek és a gyakori (1904 és 1908) tőzvészek ellenére megindult a város közművesítése, fásítás kezdődött, alakult , szépült a város.

    1917. május 21-én hatalmas tűzvész támadt, ami az egész városon végigpusztított, megsemmisítve a teljes belvárost, 559 házat és 1400 melléképületet. Közvetlenül a tűzvész után meglátogatta a várost IV. Károly király és hitvese, majd törvényben rendelkezett a város újjáépítéséről, amit nagy értékű adománnyal is támogatott. Országos gyűjtés indult és az I. Világháború után Wargha László építészprofesszor tervei alapján dr. Puky Árpád polgármester tevékenységének köszönhetően a város újjáépült és lényegében ekkor kapta mai arculatát.

    Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmi „felfedezése” és feltárása már az 1887-ben megalakult Mátra Egylet tevékenysége nyomán, a századforduló táján kezdődött és a fejlesztések első időszaka az 1930-as években tetőzött, ekkor épült a ma is meglévő szállodák jelentős része, ekkor épült a Gyöngyös-Parád-Eger országút, ekkor jelentek meg az első, mai értelemben vett útikönyvek és ekkor indult meg 1938-ban a kékesi Déli-sípálya építése is.

    A fejlesztések második nagyobb időszaka az 195o évek elején a Sástó kialakításával kezdődött és az l970-l980-as években történt. Ekkor épült ki a Gyöngyösi-Mátra területén a teljes ivóvíz és csatornahálózat, korszerűsítették a 24 sz. főközlekedési utat, parkoló és pihenőhelyek létesültek, kijelölték a pihenő és parkerdőket, új szállodák épültek. Az 1990 után megjelent magántőke segítette az elöregedett szállodák átalakítását, újak építését. Új színt jelent a térség idegenforgalmában az 1998-ban megalakult Mátraljai Borút Egyesület.


    Közösségi funkciók