3 °C

 
 
Szúnyogot irtanak

Szúnyoggyérítést végeznek 2019. június 19-én, szerdán, eső esetén június 21-én, pénteken 18 és 22 óra között Gyöngyösön, a Procter & Gamble gyáregységében, a Jedlik Ányos utca 4. szám alatt.

Fantasztikus magyar teljesítmény a királyetapon!

Az összetettben élen álló lett Krists Neilands nyerte a Tour de Hongrie királyetapját, a kékestetői célba másodikként Dina Márton, a harmadik helyen pedig Valter Attila ért be, az utolsó szakasz előtt ez lett az összetett élcsoportjának sorrendje is.

Tour de Hongrie - segítséggel a csúcsra

A magyar kerékpáros körverseny történetében kilencedik alkalommal rendeznek hegyibefutót hazánk legmagasabb csúcsán, Kékestetőn. A június 15-én, szombaton délután megrendezendő programot több gyöngyösi szervezet és vállalkozás is támogatja.

Üzemi próbák - sötétebb lesz a füst

Visontán a Mátrai Erőműben befejezéséhez közeledik – az éves karbantartási program részeként - az V. számú 232 MW-os blokk kisjavítása, a napokban megkezdődtek az üzembe helyezési munkálatok, a hideg és meleg próbák.

A könyv gyöngyösi ünnepe

Idén először Gyöngyös is nagy szabású szabadtéri rendezvénysorozattal készült az Ünnepi Könyvhétre. Az olvasást népszerűsítő programok az önkormányzat főszervezésében, a Mátra Művelődési Központ, a Líra Könyvesbolt és a Vachott Sándor Városi Könyvtár támogató közreműködésével valósul meg.

Bővebben
22/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-ai ülésén rendeletet alkotott a Gyöngyös Város Építési Szabályzatáról szóló 3/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

21/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI 2018. ÉVI PÉNZMARADVÁNYÁRÓL.

20/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 9/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról.

19/2019.(V.31.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. május 30-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2018. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL.

18/2019.(IV.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2019. április 25-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS TELEPÜLÉSKÉPE VÉDELMÉRŐL szóló 16/2018.(III.29.) önkormányzati rendelet módosításáról.

Bővebben

Hatósági illetékek

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2012.05.19. szombat
 
Utoljára módosítva: 0000-00-00 00:00
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    A gépjárművekkel kapcsolatos okmányirodai közlekedési igazgatási eljárások során fizetendő eljárási illetékek, illetve vagyonszerzési illetékek mértékéről. Törzskönyv, forgalmi engedély díja, átírási díjak.

     

    Az illetékek, díjak jogosultja többnyire eltér, így a különböző összegek egy bizonyos Okmányirodában megkezdett eljárás során történő megfizetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megkezdett eljárás egy másik Okmányirodában is befejezhető.

    Az Okmányirodákban igényelhető készpénz-átutalási megbízások (csekkek) egy része csak az adott Okmányirodában használható fel (pl. gépjármű forgalomból történő kivonásának díja), másik része pedig bármely Okmányirodában felhasználható, mert minden közlekedési igazgatási hatóságnál megegyezik az összeg jogosultja (forgalmi engedély kiadásának illetéke). A Központi Okmányiroda és kirendeltségeinek speciális jogállásából adódóan az ezen Okmányirodákban igényelt készpénz-átutalási megbízás a Központi Okmányiroda bármely kirendeltségén felhasználható.

    Az okmányirodai eljárás során fizetendő illetékek, díjak jogosultja eltérhet: Magyar Államkincstár illetékbevételi számlája; illetékes adóhivatal illetékbeszedési számlája; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlája; illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat (Okmányiroda) bankszámlája.

    Fontos tudni: A gépjárművekkel, illetve pótkocsikkal kapcsolatos okmányirodai közlekedési igazgatási eljárások során fizetendő illetéket a gépjármű, illetve pótkocsi átírását megelőzően az Okmányirodánál beszerzett csekken kell megfizetni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 76. §-a értelmében az Okmányiroda csupán közreműködik az illetékek beszedésében; az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű-és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság! Amennyiben a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, akkor az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. Az állami adóhatóság a vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot határozattal szabja ki.

    Eljárási illetékek:

    az okmány (forgalmi engedély, törzskönyv) cseréje, ha a csere a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az okmány gyártáshibás,

    a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.

    Az Itv. mellékletének IX. fejezete szerint a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásával kapcsolatos eljárás illetékei az alábbiak:

    - a forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárási illeték: 6.000.-Ft,

    - a törzskönyv kiadására irányuló eljárás illeték: 6.000.-Ft.

    Az okmányok egy eljárásban történő igénylése esetén is az eljárási illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. Illetékmentes:

    Vagyonszerzési illetékek
    (azaz a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke):

    Az Itv. rendelkezése alapján minden gépjármű vagyoni értéket képvisel és megszerzésük általában illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet. Az illetékek mértékét az Itv. visszterhes vagyonátruházási illetékek körében szabályozza. Az Itv. 24. §-a a járműigazgatási eljárások során is alkalmazandó alábbi illetékeket írja elő; a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18.-Ft a következő eltérésekkel: Itv. 24. § (1) bekezdése szerint: A gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowatban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártásától számított kora alapján kell meghatározni, az alábbiakban:

    Jármű Jármű gyártásától számított kora
    hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-3 év 4-8 év 8 év felett
    0-40 550.-Ft/kW 450.-Ft/kW 300.-Ft/kW
    41-80 650.-Ft/kW 550.-Ft/kW 450.-Ft/kW
    81-120 750.-Ft/kW 650.-Ft/kW 550.-Ft/kW
    120 felett 850.-Ft/kW 750.-Ft/kW 650.-Ft/kW

    Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett; ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

    Amennyiben a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Amennyiben a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési igazgatási hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett; ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.

    Itv. 24. § (3) bekezdése szerint: Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az (1), (2) és (7) bekezdésben meghatározott illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

    Itv. 24. § (4) bekezdése szerint: Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során az (1)-(2) és (7) bekezdések alkalmazásával megállapított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért a (3) bekezdés szerint fizetendő illeték összegével.

    Itv. 24. § (5) bekezdése szerint: Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.

    Itv. 24. § (6) bekezdése szerint: Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z-betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.

    Itv. 24. § (7) bekezdése szerint: A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne.

    Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzése esetében – a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. Jogszabálymódosítás alapján a Magyarországon forgalomba helyezett járművek esetében a vagyonszerzés helyétől függetlenül az Itv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (Belföldi szerzés esetén mindenesetben, valamint nem belföldi szerzés esetén pedig csak a Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű szerzése esetén kell az illetéket megfizetni.) Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében – a vagyonszerzés helyétől függetlenül – kell alkalmazni, tehát így az Itv. szabályok akkor is alkalmazandóak, ha a Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű tekintetében a vagyonszerzés nem belföldön történik (kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik).

    Illetéktörvény módosítása alapján – 2010. július 1-jétől alkalmazandó – új illetékmentességi szabályok (azaz az öröklés és az ajándékozás útján történő egyenes ági vagyonszerzés egyetemleges illetékmentessége):

    Öröklési és ajándékozási illetékmentesség került bevezetésre az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonmozgások vonatkozásában. A rendelkezések hatálya kiterjed a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának, vagy vagyoni értékű jogának megszerzésére is. Az Itv. 16. § (1) bekezdés i) pontja értelmében mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. Az Itv. 17. § (1) bekezdés p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az Itv. 17. § (1) bekezdés q) pontja szerint mentes az ajándékozási illeték alól a termőföldről szóló törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők – azaz a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó – gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval /Ptk. 685. § b) pont) megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.), valamint ing (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet, stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése. Az Itv. 26. § (1) bekezdés s) pontja értelmében mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a termőföldről szóló törvény 3. § u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval /Ptk. 685. § b) pont) megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló, stb.), valamint ingó – ideértve a gépjárművet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.

    Mentes az öröklési és ajándékozási illeték alól a gépjárművek, pótkocsik egyenes ági rokonok közötti ingyenes átadása; továbbá mentes az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárművek, pótkocsik közeli hozzátartozók közötti a termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadás keretében történő átadása. (A házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 34. § (1) bekezdése értelmében egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.) Az illetékmentességet mind a vér szerinti kapcsolaton, mind az örökbefogadáson alapuló egyenes ági rokonság esetén alkalmazni kell. A mentességi feltételek fennállásának igazolásához a vagyonszerzőnek igazolnia kell az öröklés vagy ajándékozás ténye mellett az egyenes ági rokoni kapcsolatot is! Az öröklési illeték megállapítása, illetve a gazdaságátadáshoz kapcsolódó illetékmentesség megítélése az állami adóhatóság feladata.

    Fontos tudni, hogy az új illetékmentességi szabályok a közlekedési igazgatási eljárás során kizárólag abban az esetben érvényesíthetőek, amennyiben a vagyonszerző hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az örökhagyó, illetve a megajándékozó egyenes ági rokona, illetve a gépjárművet és/vagy pótkocsit a termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadás keretében szerezte, és a tulajdonszerzés vonatkozásában az állami adóhatóság határozatban rendelkezett az illetékmentesség alkalmazásáról. Az ügyfélnek az okmányirodai eljárás során hitelt érdemlő módon igazolnia kell az illetékmentesség igénybevételéhez szükséges feltételeket, tehát a megfelelő okiratok bemutatásával kell igazolnia azt, hogy jogosult a mentesség igénybevételére. A jogosultság igazolására megfelelő okiratok az alábbiak: az egyenes ági rokonok közti ingyenes vagyonmozgáshoz kapcsolódó illetékmentesség alkalmazásához a születési/halotti anyakönyvi kivonat; örökbefogadás esetén, ha az örökbeadás ténye a születési anyakönyvi kivonatból nem derül ki, a jogerős gyámhatósági határozat; a gazdaságátadás keretében történő gépjármű/pótkocsi szerzése esetén igénybe vehető illetékmentesség érvényesítéséhez, az állami adóhatóság illetékmentességéről rendelkező határozat.

    Amennyiben az ügyfél a jogosultságot igazoló okiratokat az eljárás során nem mutatja be, akkor az ügyben az Itv. 76. § (3) bekezdése alapján az állami adóhatóság jár el. A jogszabályhely szerint ugyanis a meghatározott okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű-és pótkocsi szerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, akkor – az Itv. 78. §-a alapján – az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket.

    Amennyiben az ügyfél által rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg az illetékmentesség, akkor a változás nyilvántartásba vétele előtt a közlekedési igazgatási hatóság felé be kell csatolni az illeték megfizetésének igazolását. Az esetleges illetékmentességről az állami adóhatóság dönt.

    Mentes – az Itv. 26. § (1) bekezdés l) pontja értelmében – a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának gépjármű-forgalmazó, továbbá gépjármű pénzügyi lízinget folytató, illetve ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt folytató vállalkozó általi megszerzése.

    Itv. alapján a vagyonszerzési illeték megfizetése alól mentességet élvez továbbá a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár (mivel nem minősülnek gépjárműnek).

    Itv. szerint gépjárműnek minősül: az olyan közúti szállító-vagy vontatóeszköz (a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével), amelyet beépített erőgép hajt és a hatósági nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő.

    Itv. szerint pótkocsinak minősül: a gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakókocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti.

    Itv. szerint gépjármű-forgalmazónak minősül: gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának értékesítésével foglalkozó olyan vállalkozó, melynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott.

    Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzés esetében az Itv.-t akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt. Ennek megfelelően a külföldön vásárolt gépjármű tulajdonosának a gépjármű belföldön saját nevére történő forgalomba helyezésekor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.

    Nyílt és zárt végű pénzügyi lízing esetén fizetendő illeték: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében vagyoni értékű jogot szerez a lízingbevevő-üzembentartó, ezért az Itv. 24. § (3) bekezdése szerint a fizetendő illeték mértéke a vagyonszerzési illeték 25%-a. Zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő-üzembentartó részére az Itv. 3. § (7) bekezdése alapján a vagyonszerzési illeték megfizetésének kötelezettsége keletkezik, a fizetendő illeték mértéke 100%.

    Gépjármű, illetve pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentessége visszlízing-ügylet esetén:

    A 2010. január 1. és 2012. december 31. napja között – az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül – illetékkiszabásra bejelentett ügyekben mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az olyan gépjárműnek, pótkocsinak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése, mely a lízingszerződés megkötéséig a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került a lízingbeadónak átadásra.

    A mentesség együttes feltételei az alábbiak: 1) a gépjármű tulajdonosaként feltüntetett személy a gépjármű tulajdonjogát a lízingcégre ruházta, majd e járművet zárt végű pénzügyi lízingbe vette, és emiatt kéri a lízingbevevő saját üzembentartói jogának feltüntetését a lízingcég tulajdonjoga mellett (az illetékfizetés alóli mentesség e címen kizárólag a lízingbevevőt illeti meg, és csak abban az esetben, ha a lízingszerződés alapján a futamidő végén újabb szerződéskötés nélkül lehetőség lesz a tulajdonjog-változás átvezetésére); 2) a 2009. december 1-jét követően megkötött és hatályosult visszlízing-ügyletet megalapozó zárt végű pénzügyi lízingszerződés esetén is csak abban az esetben érvényesíthető az illetékmentesség, ha az ügyfél a változás bejegyzésére irányuló bejelentési kötelezettséget 30 napon belül teljesíti az Okmányirodánál.

    Amennyiben az okmányirodai eljárás során a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg egyértelműen a visszlízing-ügylet, akkor a változás nyilvántartásba vétel során az illeték megfizetését igazolni kell. Az illetékmentességről az állami adóhatóság dönt.

    A mentességi szabály alá nem tartoznak: a 2009. december 1. napja előtt megkötött és hatályosult ügyletek; a 2009. december 1-jét követően kötött és hatályosult, de az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon túl bemutatott szerződések; amennyiben a lízingbevevő korábbi tulajdonába tartozó gépjárművet a lízingcég nem közvetlenül a lízingbevevőtől vásárolta meg. A mentességi szabály hatókörén kívüli gépjárműszerzések esetén a visszterhes vagyonátruházási illetéket az Itv. szerinti általános szabályok szerint kell megfizetni. Így amennyiben a visszlízing-ügyletben lízingbevevőként szereplő fél más címen (pl. személyes mentesség) nem jogosult illetékmentességre, akkor csak az ügylethez kapcsolódó illeték megfizetése után lehet a szerzést, illetve a változást bejegyezni a járműnyilvántartásba.

    Az Itv. 76. §-a értelmében a jog szerzését tanúsító okiratot 15 napon belül kell a bekövetkezett változás átvezetésére illetékes okmányirodánál bemutatni. Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű-és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Amennyiben a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, akkor az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket, valamint a késedelmes bejelentésre vonatkozó mulasztási bírságot. Ide vonatkozó szabályozás, miszerint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet (továbbiakban: R.) 88/A. § (1)-(2) bekezdése szerint ha a jármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon túl késedelmesen teljesíti, a közlekedési igazgatási hatóság a tulajdonjogot bejegyzi a nyilvántartásba, a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadására intézkedik, egyben a szabályszegés tényéről értesíti a szabálysértési hatóságot, továbbá értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az adóhatóságot.

    Az egyéni vállakozó, illetve egyéni cég vagyonszerzési illetékkötelezettsége:

    Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evtv.) 2010. január 1-jém lépett hatályba. A jogszabályi rendelkezésnek megfelelően az egyéni cég már jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az Evtv. 38. § (1) bekezdése értelmében a cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül kötelesek a létesítő okiratukat e törvénynek megfelelő módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítani vagy az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítani vagy az egyéni cég megszűnéséről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozók gazdasági társasággá nem alakulhatnak át. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett cégek megszüntetése az egyéni vállalkozói jogviszony fennállását nem érinti. Az Evtv. 38. § (2) bekezdése alapján a cégjegyzékbe e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett egyéni cégekre az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséig e törvény rendelkezései egyebekben nem alkalmazhatók. Tehát a törvény hatálybalépésekor a cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozóknak választási lehetőségük van, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a létesítő okiratukat e törvénynek megfelelő módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítsák vagy az egyéni cég megszűnéséről határozzanak és azt a cégbíróságnak bejelentsék. Amennyiben az egyéni cég bejegyzésére az Evtv. hatálybalépését megelőzően került sor, és az egyéni vállalkozó a törvényben biztosított lehetőséggel élve az egyéni cég megszűnéséről határozott, akkor a cégbíróság egyéni cég törléséről szóló végzésében foglaltak szerint az egyéni vállalkozónak az adatváltozás bejegyzésére irányuló közlekedési igazgatási eljárást kell kezdeményeznie. Mivel az egyéni vállalkozó és az egyéni cég jogalanyisága nem tér el egymástól, így a korábban bejegyzett egyéni cég nevén szereplő, de polgári jogilag az egyéni vállalkozó magánszemély tulajdonában volt gépjármű tulajdonjogában nem történik változás, amikor az az egyéni vállalkozó tulajdonaként kerül ismét feltüntetésre a közhiteles járműnyilvántartásban. Tekintettel arra a törvényi szabályozásra, hogy az egyéni cég megszűnését követően az egyéni vállalkozó adatainak bejegyzésére irányuló közlekedési igazgatási eljárás során nem következik be a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá eső vagyonmozgás (vagyonszerzés), így a jogszabályi rendelkezések értelmében nem keletkezik visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség sem! (Tehát az Evtv. szerint törölt egyéni cég esetében az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozó adatainak bejegyzésére irányuló közlekedési igazgatási eljárás során nem kell megfizetnie a visszterhes vagyonszerzési illetéket.) Miután a jármű tulajdonjogában változás nem történik, így a közlekedési igazgatási eljárás is csak a megváltozott név-, illetve címadatok nyilvántartásba vételére vonatkozik. (Az R. névváltozás nyilvántartásba vételével kapcsolatban előzetes eredetiségvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget nem tartalmaz, így annak elvégzése az adatváltozás bejegyzésére irányuló közlekedési igazgatási eljárás lefolytatásának nem feltétele.)

    A Z betűjelű ideiglenes rendszámmal kapcsolatos illetékfizetési kötelezettség: Az R. 52. § (2) bekezdés c) pontja értelmében az Okmányiroda \"Z\" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát ad ki és használatát engedélyezi: a belföldön vásárolt, illetve a belföldön forgalomba helyezett jármű kivitelére; indokolt esetben a Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállítására; az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára; a Magyarországon elveszett, megrongálódott, illetve érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására; a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új gépjármű külföldre viteléhez és az R. 79. §-ában meghatározott érvényességi időn – harminc napon – belüli visszahozatalához (így különösen: kiállításra vitel). Az R. 58. § (1) bekezdése alapján a \"Z\" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadására csak a jármű tulajdonjogának igazolását követően kerülhet sor: a tulajdonjogot közokirattal, eredeti okirattal vagy hitelesített másolati példányával, illetve ha az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordításával kell igazolni (a kérelmező által előterjesztett adatok valódiságát a rendelkezésre áll nyilvántartásokban ellenőrizni kell). Az Itv. 102. § (1) bekezdés i) pontja szerint gépjármű az olyan közúti szállító-vagy vontatóeszköz – a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével –, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Az Itv. 2. §-a értelmében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében – a vagyonszerzés helyétől függetlenül – kell alkalmazni. (Tehát a szabályozás akkor is alkalmazandó, ha a Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű tekintetében a vagyonszerzés nem belföldön történik, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik!) Így, akár már nyilvántartásba vett, akár még nyilvántartáson kívüli gépjármű szerzésére kerül sor Magyarországon, vagyonszerzési illetéket kell fizetni! Az illetékkötelezettség – tekintettel arra, hogy az magát a vagyonszerzést terheli – független attól, hogy például a tulajdonos azért szerzi meg az adott gépjárművet, mert azt később külföldre akarja szállítani vagy ki akarja vonni a forgalomból. Tehát a Magyarországon még nyilvántartásba nem vett, de belföldön átadott gépjárművek után meg kel fizetni az illetéket! Amennyiben a \"Z\" betűjelű rendszámtábla kiadásához tulajdonjog-változás nem kapcsolódik, akkor illetékfizetési kötelezettség sem keletkezik.

    Az Itv. 73. §-a alapján az Okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett államigazgatási eljárás illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását – az eljárás megindítását –megelőzően az Okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás (csekk) útján kell megfizetni. Nem kötelezhető eljárási illeték fizetésére az, akit a közigazgatási hatóság költségmentességben részesített.

    Az elektronikus ügyintézés során az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 193/2005. (IX.22.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése szerint az illeték- vagy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett az eljárás megindításával összefüggésben keletkező fizetési kötelezettségét államigazgatási eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstárnál vezetett eljárási illetékbevételi számla javára, igazgatási szolgáltatási díj esetében pedig külön számla javára kell átutalással teljesíteni. A banki átutalás \"közlemény\" rovatában, illetve a készpénz-átutalási megbízás befizetőazonosító rovatában fel kell tüntetni az eljáró szerv által adott ügyazonosító számot az eljárási illeték előzetes megfizetésének esetét kivéve. Lehetőség van az eljárási illeték előzetes – az eljárás megindítását, azaz a kérelem előterjesztését megelőzően történő – megfizetésére készpénz-átutalási megbízással.

    Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése:

    Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az Okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás (csekk) útján kell az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot (az Itv. 89. §-ban foglaltak kivételével: azaz közjegyzői hagyatékátadó végzés esetén) – az Itv. 26. (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával- annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes Okmányirodánál kell bemutatni.

    A fizetendő díjakra és illetékekre vonatkozó mentességi szabályok:

    Az Itv. 4. és 5. §, valamint a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjáról szóló 29/2004. (VI.16.) BM rendelet 4. § e) és f) pontjai rendelkeznek a fizetendő illetékekre és díjakra vonatkozó mentességi szabályokról. Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni, az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén pedig az illetéket a mentes feltől nem lehet követelni.

    1) Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (TÁRGYI illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a mezőgazdasági vontató; az önjáró vagy vontatott munkagép; a lassú jármű; a segédmotoros kerékpár.

    2) Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (SZEMÉLYI illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni:

    Teljes személyes mentességben részesül:

    a Magyar Állam,

    a helyi önkormányzatok és azok társulásai,

    a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,, valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság.


    Közösségi funkciók