3 °C

 
 
Fiatal vállalkozók hete

Idén 11. alkalommal került országos helyszínekkel megrendezésre a Fiatal Vállalkozók Hete. A 2018. november 12 és 18-a között megrendezendő programokban évről évre neves hazai vállalkozók/előadók és dinamikusan növekvő számú érdeklődő vesz részt.

Tájékoztató a kutak engedélyezéséről

Tájékoztató az engedély nélkül létesített, lakossági célú vízigényt kielégítő háztartási kutak fennmaradási engedélyezéséről.

Követhető lesz az ajánlott és a tértivevényes levelek életútja

A feladástól a kézbesítésig követhető lesz a könyvelt levélküldemények életútja a posta ügyfelei számára. A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg, közel 2,4 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásból. A Magyar Posta saját forrásból további 3,3 milliárd Ft-ot fordít a teljes program megvalósításra. A fejlesztés célja - a kor elvárásainak megfelelően - a klasszikus levélpostai szolgáltatások modernizálása.

Pluszforrás a beruházásokhoz

Két európai uniós beruházással kapcsolatban hozott döntéseket rendkívüli ülésén a gyöngyösi képviselő-testület. A grémium a Jeruzsálem Úti Bölcsőde bővítése miatt szükséges munkákhoz és a Mátra Művelődési Központ energetikai korszerűsítéséhez biztosított pluszforrást.

Munkaadói tréning

Ezúton tisztelettel meghívom Önt a Gyöngyös Városi Önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ”A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló komplex program Gyöngyös városában” elnevezésű, TOP-5.2.1-15-HE1-2016-00001 azonosítószámú projektje keretében megrendezésre kerülő munkaadói tréningre.

Bővebben
42/2018.(X.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2018. október 25-i ülésén rendeletet alkotott a PARKOLÁSRÓL szóló 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

41/2018.(X.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2018. október 25-ei ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2018. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL.

Lakossági tájékoztató

Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy a Felsőhíd utca, Vasöntő utca, Gábor Áron utca valamint a Platán utca déli szakaszán 2018. október 25. és 2018. december 20. között szennyvízcsatorna építési munkát végez a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az általa megbízott alvállalkozó.

Hirdetmény a településrendezési eszközök módosításáról

A Gyöngyös, Déli külhatár utca - Kenyérgyár utca tömbben lévő, 3968/1-2, 3969/1-2 és 3969/5-13 hrsz-ú földrészletek a jelenlegi "Különleges terület" övezetből "Gazdasági ipari terület" övezetbe kerülnek átsorolásra.

39/2018.(IX.28.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2018. szeptember 27-i ülésén rendeletet alkotott egyes önkormányzati rendeletek módosításáról, melynek keretében módosította - a parkolásról szóló 4/2007. (II.19.) és - a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 18/2016. (V.27.) önkormányzati rendeleteket.

Bővebben

A biztonságos játszóterekért dolgozunk

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2018.09.07. péntek
 
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    Gyöngyösön ezer lakosra jut egy játszótér, ami országos összehasonlításban is igen magas szám. A több száz játszóeszköz rendszeres karbantartása, a játszóterek életkori sajátosságok figyelembevételével történő kialakítása az önkormányzat fontos feladata. A napokban megkezdődött a nyáron balesetveszélyessé nyilvánított játékok cseréje, felújítása, itt pedig összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat játszótereinkről.

     
     

    A játék rendkívül fontos szerepet tölt be a gyermekek fejlődési folyamatában. A játszótéren található játékok tanulást segítő eszközök, ismeretszerzést tesznek lehetővé, teljesen kötetlen gyakorlási lehetőséget jelentenek. Segítenek a tájékozódás, az egyensúly fejlesztésében, a magasság és távolság felmérésében, a használatuk során végzett erőkifejtés növeli a fizikai erőt.

    A játszótéri eszközök használata azonban különböző veszélyeket, kockázatokat is magában rejt. Megfelelő, a szabványok előírásait figyelembe vevő tervezéssel, anyagválasztással, telepítéssel és rendszeres karbantartással azonban egyes veszélyek kizárhatók, mások csökkenthetők, minimalizálhatók, elfogadható szinten tarthatók. A cél az, hogy játék közben a gyermekek ne szenvedhessenek maradandó károsodást, a játszótereken ne történhessenek halálos kimenetelű balesetek.

    2004 előtt hazánkban e terület nem volt jogilag szabályozva. 2004. február 1-jén lépett hatályba a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet, amely alapján a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek 2005. június 30-ig kellett elvégeztetniük kijelölt szervezetekkel a hatályba lépés előtt telepített játszótéri eszközök első ellenőrzését. Ezt követően a nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközöket legkésőbb 2008. december 31-ig kellett a rendelet követelményeinek megfelelő állapotúra alakítaniuk. Ezen túlmenően a játszótéri eszközök tulajdonosai, illetve üzemeltetői kötelesek voltak a játszótéri eszközök ellenőrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtől legalább kétévente elvégeztetni.

    A 2012. május 18. napján hatályba lépett jogszabály-módosítás alapján a játszóterek üzemeltetőinek az időszakos ellenőrzéseket csak 4 évente kell kijelölt szervezettel elvégeztetniük. Az ezekről készült jegyzőkönyveket a kijelölt szervezetek megküldik az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére is. Az üzemeltetőknek nyilvántartást kell vezetniük a játszóterekről, továbbá a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és ezek állapotával kapcsolatos változásokat a változást követő 30 napon belül kötelesek bejelenteni a járási hivatalnak.

    A legutóbbi jelentős módosítás 2014. január 17. napján lépett hatályba, mely szerint a gyártó már megfelelőségi nyilatkozattal is igazolhatja a játszótéri eszköz biztonságosságát. A korábban egyedi megfelelőségi bizonyítvány (majd egyedi megfelelőségi tanúsítvány) egyedi megfelelőségi igazolásra módosult. Számos egyéb változás mellett módosításra került a részben megfelelő játszótéri eszköz meghatározása is.

    Gyöngyös városban minden 1000 lakosra jut egy játszótér, ami országos viszonylatban nagyon kedvező. A 62 ezres lakosú Sopronban például 34 db van (forrás:), tehát arányosan közel kétszer annyi gyerek jut egy játszótérre, mint nálunk.

    A játszótér nekünk felnőtteknek nem játék, hanem nagy felelősség, amit a játszóterekkel kapcsolatos jogszabályi környezet is mutat. A játszótereket napi, heti havi rendszerességgel ellenőrizzük, míg 4 évenként az üzemeltetőtől független, akkreditált minőségellenőrző céggel minősíttetni kell. Ez az a pont, ahol „nincs pardon”, nincs mérlegelési lehetőség, mert objektív szempontok alapján jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy egy játszóeszköz, játszótér megfelelő-e, vagy balesetveszélyes.

    A balesetveszélyesnek bizonyult játszóeszközt azonnal meg kell javítani, fel kell újítani, teljesen lezárni vagy elbontani. A 2018. július 11-12-én lezárt eszközök sorsáról Gyöngyös város Képviselő-testülete 2018. augusztus 30-i rendkívüli ülésén döntött. A forrásbiztosított javítások előkészítését és végzését, valamint a pénzügyi forrással nem „támogatott” játszóeszközök leszerelését haladéktalanul megkezdtük, mivel a lezárásuk ideiglenesen szalaggal és figyelmeztető tábla kihelyezésével történt, ami könnyen eltávolítható.

    A 2018-ban lefolytatott megfelelősségi ellenőrzés során a vizsgált eszközök valamivel több, mint 20 %-a bizonyult balesetveszélyesnek, annak ellenére, hogy évente rendszeresen karbantartjuk őket. A játszóeszközök elhasználódása, tönkremenetele természetes folyamat, amennyiben a rendeltetésének megfelelően használják. A mai korszerű játszóeszközöket különböző korcsoportok számára tervezik és készítik, amit az eszközön jól látható helyen fel szoktak tüntetni. Sajnos nem ritka eset, hogy a kisebbeknek (1-3, 3-6 éves korosztály) gyártott játékokat jóval nagyobb gyermekek (6-10, 10-14 és 14+), esetleg egyszerre jóval többen használják, ami idő előtti elhasználódáshoz, vagy akár azonnali tönkremenetelhez vezet.

    Nem megkerülhető szempont a játszóterek, játszóeszközök és utcabútorok minőségének kérdése. Mindenből nagy a kínálat ár és minőség tekintetében is, és nem könnyű eldönteni, hogy melyik közcélú tárgy lesz az optimális választás ár-érték arány szempontjából. Nagyon sok eszközt gyártanak háztartási célra, ami éppen ezért olcsó, de a közterületre nem szabad kihelyezni, mert rövid időn belül balesetveszélyessé vagy használhatatlanná válik. A szemre mutatós eszközökön épp a lényeget nem lehet látni, hogy milyen minőségű anyagból készült. A nyitott kültérre elhelyezett játszóeszközöknek nagyon nagy igénybevételt el kell viselniük a használaton kívül is, ezért nem mindegy az sem például, hogy a tűző napra, vagy árnyékba kerül.

    A játszóeszközökkel, játszóterekkel kapcsolatban nagy jelentőségű követelmény a megfelelő eséstér megléte. E nélkül a legkiválóbb játszóeszköz, játszótér sem használható. Az eséstér a másodlagos biztonság szempontjából rendkívül fontos, hiszen elkerülhetetlen, hogy olykor a gyermek leessen a játszóeszközről, tehát gondoskodni kell arról, hogy ilyen esetben se legyen komoly sérülése. Az esésterekkel kapcsolatban vannak méretbeli és minőségi követelmények. Itt is törekedni kell a tartós, csekély karbantartás mellett is hosszú ideig megbízhatóan teljesítő megoldásokra.

    Összességében a mai jogszabályoknak megfelelően biztonságos közterületi és intézményi játszóterek és játszóeszközök beszerzése, telepítése és üzemeltetése költséges, és itt főleg az üzemeltetés fontosságára, költségigényére kell felhívni a figyelmet. Ez a biztonság, amit a közösség nyújthat a gyerekek, gyermekes szülők számára. Mindezek mellett nem megkerülhető a szülői felelősség kérdése. A sűrű ellenőrzések ellenére is adódnak olyan időszakok, amikor meghibásodik egy játszóeszköz, éppen balesetveszélyessé vált, de még nem jutott az üzemeltető tudomására és nem tudott intézkedni. A kisgyermek nem tudja, hogy egy játszóeszköz a nagyobb korosztálynak van kihelyezve, mégis megpróbál felmászni rá, megpróbálja használni. A gyermek az eséstérben játszik, közben egy másik gyerek ráeshet. Több gyerek használja egyszerre a játszóeszközt, amit az már nem bír el, nem arra az igénybevételre van méretezve. Ilyen esetekben csak a szülő, vagy felügyelő felnőtt tud „intézkedni”, hogy a felügyelete alatt álló gyermeket a hibás, nem neki való játszóeszközre nem engedi fel, az eséstérből kikíséri. A játszóeszközt nem megfelelően használó gyermekeket és szüleiket pedig meg kell kérni, hogy a játszóeszközt megfelelően használják a saját és a többiek biztonsága érdekében.

    A különböző korú gyereknek más-más játszóeszközökre van szükségük. A gyöngyösi játszótereket ezeknek az életkori sajátosságoknak a figyelembevételével alakítják ki.

    [1-3 év] Kétéves kor után a gyerekek már érdeklődve figyelik a külvilág dolgait, fedezik fel, vizsgálják a környezetüket. Ekkortól már érdeklődve figyelik a másik gyerek játékát (különösen a nagyobbakét) és megpróbálják utánozni, de egyelőre még inkább egymás mellett játszanak, mintsem egymással. A gyerekek jellemzően hároméves koruktól kezdve kapcsolódnak be a csoportjátékba (nem véletlen ez az óvodáskor ajánlott kezdte). Ennek a korosztálynak tehát érdemes egyféle játékból is több darabot biztosítani (homokozó játékok, edények, labdák, építőjátékok,) vagy olyat, ami nagy mennyiségben áll rendelkezésre (homok, kavics).

    [3-6 év] Óvodáskorban már igen aktívan és bátran fedezik fel környezetüket a gyerekek. A fizikai és játékos tevékenységek szempontjából ez a legintenzívebb kor. Mindent kipróbálnak, mindenre felmásznak, belebújnak stb. Éppen ezért ennek a korosztálynak igen változatos és biztonságos játszóeszközöket és területet kell biztosítani: hintákat, csúszdákat, mászókákat, kötélhágcsókat, egyensúlyozó játékokat és labdázásra, fogócskázásra alkalmas nagyobb szabad területet, dombot. Ezen kívül – mivel már egymással játszanak – csoportos szerepjátékra alkalmas eszközöket (nagy hajó, autó, cölöpvár stb.). Az ismeretszerzés szempontjából is ez az egyik legintenzívebb korszak, éppen ezért nagyon jó, ha a szabadban különféle anyagokkal is tudnak játszani (homok, kavics, víz, ágak, levelek, termések) – itt különösen fontos a terület tisztasága és higiéniája (kutyapiszok-mentes). A gyerekek nagyon szeretik ebben a korban a megszemélyesíthető játékokat, pl. állatfigurákat, melyekre ráülhetnek, megetethetik őket, gondozhatják stb. A mai felújított, szabványosított játszótereken bizony kevés ilyen van, régebben pedig sokfajta, fából vagy kőből egyszerűen kialakított játék volt (teknős, ló, …)

    [6-10 év] Az iskoláskort elérve tovább nő a gyerekek (főleg a fiúk) mozgásigénye. Számukra tehát sportpályákat és biciklizésre, rollerezésre alkalmas területeket kell biztosítani, valamint különféle erőt és ügyességet igénylő játékszereket (kötélhágcsó, mászófal, nyújtó). A lányoknál az erőpróba helyett inkább az ügyességi játékok dominálnak (ugrókötelezés, ugróiskola, tornázás, pingpong). Érdekes megjegyezni, hogy a hatvanas-hetvenes években sok játszótéren voltak ún. mobil játékok: nagyméretű építőkockák, fadarabok, rudak, hasábok stb., melyekkel szabadon játszhattak, építhettek a nagyobb gyerekek – ezek voltak az ún. építőjátszóterek (legtöbbször egy játszótéren belül, annak egy részeként). Ma már nem találunk ilyeneket – a megszigorított biztonsági előírások nem engedik ezt.

    [10-14 év] A serdülőkor kezdeti időszakának egynemű csoportjai lassacskán koedukálódnak és egyre inkább a két nem csoportos együttléte lesz jellemző. Ennek a korosztálynak a kapcsolatteremtésére nagy hatással van a fizikai környezet kialakításának módja. A gyerekeknek a lakókörnyezetük az egyik fő növekedési területük, az egyik legfontosabb szociális tér. Ekkor már a kifejezetten játék jellegű mozgásformák iránti érdeklődés csökken, helyébe a sport iránti érdeklődés lép. Területigényes és zajos tevékenységeikhez a megfelelő (és praktikusan a kisebbektől elkülönített) környezet biztosítása nagyon fontos: labdapályák (kosár- és streetball palánkkal, focikapuval, gördeszkapályák, dühöngők). Sajnos ezek szintén nagyon kevés van a városban, amely ingyenes és megfelelően karbantartott. Mivel ennek a korszaknak – különösen a vége felé – sajátossága a lázadás, ami elsősorban a szabadságukat gátolni kívánó szülők felé fordul, ezért a környezeti tényezők fokozott a jelentőséggel bírnak.


    Közösségi funkciók