3 °C

 
 
Méhekkel kapcsolatos védőkörzeti Intézkedések

A Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyös és több környező település teljes közigazgatási területére védőkörzeti intézkedést rendelt el.

24/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATÁRÓL szóló 25/2000.(IX.20.) önkormányzati rendelet módosításáról.

23/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott egyes díjfizetési kötelezettséget megállapító rendeletek hatályba lépésének módosításáról, melynek keretében módosította az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 1/2013. (II.4.), valamint a parkolásról szóló 4/2007. (II.19.) számú önkormányzati rendeleteket.

22/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 21/2011.(VI.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL.

21/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott a GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2019. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL.

Bővebben

Kutatóintézeti látogatás

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2014.10.18. szombat
 
Utoljára módosítva: 2014-10-20 09:40
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    A TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0047 számú „Zöld energiával a zöld Magyarországért” projekt keretében 2014. október 18-án harmadik alkalommal került sor az „A Károly Róbert Főiskola kutatóintézeteinek bemutatása” című programra negyven fő részvételével.

     

    A Gyöngyösről induló autóbusz tíz órára érkezett a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetébe. Az Eger-kőlyuktetői intézet 30 hektár szőlőterülettel rendelkezik, amelyen összesen 750 fajta, fajtajelölt, illetve klón található. A rövid projektkoordinátori köszöntőt követően Dr. Zsófi Zsolt igazgató üdvözölte az érdeklődőket, aki hangsúlyozta a kutatási tevékenységük minél szélesebb körrel történő megismertetésének fontosságát.

    Pálfi Zita intézeti mérnök egy látványos prezentáció kíséretében ismertette a Kutatóintézet történetét, szervezeti felépítését, kutatási irányvonalait, a kutatócsoportok tevékenységét.

    Szólt Csizmadia Darab József kutatóról, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a rezisztencia nemesítés területén. Nevéhez fűződik többek között Zalagyöngye, a Medina, a Turán, a Bianca és a Nero fajták előállítása. Megemlítette, hogy klónszelekciós nemesítéssel a fajta eredeti értékeinek megőrzése mellett, új értékes változatok kiemelése is kötődik a Kutatóintézethez, úgy, mint a Leányka E99 vagy a Kékfrankos E48. A fajták között több külföldön már ismert és elfogadott, a termesztésben bevált klónokat – úgy, mint a Rajnai rizling B.68-t vagy a Blauburgert – is tesztelnek honosíthatóságuk szempontjából.

    A kutatóintézetben három kutatócsoport végzi munkáját. Az ökofiziológiai és érésdinamikai munkacsoport tevékenysége során vízhiánnyal, magas hőmérséklettel, vízháztartással, fotoszintézissel, fagytűrő-képességgel kapcsolatos vizsgálatokat folytat. Az érésdinamikai kutatások a technológiai és a fenolos érettségre, a vízhiány és az érés összefüggéseire, az optimális szüreti időpont meghatározására terjednek ki. Elemzik a termőhely borminőségre, stílusra gyakorolt hatását. is. A szőlőkórtani munkacsoport a szőlőbogyót fertőző Botrytis, a Lisztharmat, a feketerothadás és a tőkeelhalás kórokozóinak azonosítását, diagnosztikáját végzi, amelyek alapján növényvédelmi technológiák megalapozását segítik elő. A borászati munkacsoport elsődleges tevékenysége a kísérleti borászati tételek elkészítésére, az erjesztési hőmérséklet hatásainak vizsgálatára, a bor érzékszervi és analitikai tulajdonságaira terjed ki.

    Az előadást követően Lóska Zoltán termelésirányító vezetésével a szőlőültetvény megtekintésére került sor, amely alatt a Kékfrankos fajta betakarítása zajlott a területen. Az érdeklődők kérdésére elmondta, hogy idén a Magyarországon termés mennyisége alacsony és minősége átlag alatti, a Kutatóintézetben ennél jobb eredmények születtek. Az ültetvényt követően a szőlőfeldolgozó épületének bemutatása következett, a fogadógarattól, a bogyózó-zúzó berendezésen át, a présgépekig.

     

    A kutatóintézetben – a sok fajta, fajtaváltozat és klón adta kis mennyiségek miatt – számítógéppel vezérelt erjesztő rendszert alkalmaznak. A mikrovinifikáció során 48 db, egyenként 50 literes hűthető, fűthető kóracél tartályban folyik a must erjesztése, a mezovinifikációban 50-200 literes tartályokat alkalmaznak. A szőlőfeldolgozási és borászati technológia bemutatása után a csoport a háromágú, 130 méter hosszú főággal rendelkező pincerendszert tekintette meg, amely kiváló mikroklímával a kísérleti és az üzemi tételek tárolására szolgál.

     

    A kutatóintézeti látogatás egy 2013-as évjáratú, hat tételből álló sor kóstolása zárta, amelyben három kísérleti bortétel – Bianca, Nero rosé és Nero – valamint három forgalomban lévő bor – fehér cuvé, Pinot Noir rosé és Cabernet Sauvignon-Cabernet Franc-Kékfrankos cuvé – szerepelt.

    A délutáni program az Erdőtelki Arborétumban zajlott Zöllei Tamás dísznövénytermesztési koordinátor vezetésével. A településen jelentős kultúrtörténeti és dendrológiai értékek találhatók, s a település története szorosan összefonódott a Buttler grófok és a Kovács család életével. A Buttler grófoknak az ország több területén voltak birtokaik, s akkoriban Erdőtelket a nógrádi- hevesi birtokok központjának tartották. Az erdőtelki kastélyt Buttler János gróf kezdte építeni 1715-ben késő barokk stílusban a meglévői falak felhasználásával. A közéletben tevékeny gróf 12 gyermeke közül a kastélyt és a hozzá tartozó földeket Gábor fia örökölte. A kastély épülete az idők során tovább bővült, mai formáját többszöri felújítást követően a XVIII. század végére nyerte el. A Buttler- kastély jelenleg a helyi önkormányzat kezelésében áll, felújítás alatt van.

    Az 1950-ben védetté nyilvánított 7 hektáros terület vízellátásában jelentős szerepet kap, a közelben eredő Hanyi-ér. A terület északkeleti részén található enyves égeres erdőnek nagy jelentősége van a klimatikus hatások kiegyenlítésében, így kedvezően befolyásolja a páratartalmat és felfogja a hideg északi szeleket. Az égerlápot 1989- ben védetté nyilvánították, jelenleg a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik.

    Az arborétum a Károly Róbert Főiskola kezelésében áll, faji gazdagságát mutatja, hogy ezen a területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növény található. Jelentős szín és formagazdagság jellemzi az itt kialakított növénytársításokat. Az arborétum növényállománya díszfákból, díszcserjékből, örökzöldekből, évelőkből és természetes talajtakarókból áll, s ezek között igazi ritkaságokat, különlegességeket is találhatunk. A bejáratnál hatalmas termetű krími hárs, észak-amerikai vöröstölgy és vadgesztenye található, melynek szomszédságában közel 30-féle talajtakaró kis cserje és törpefenyő terül el. Ritkaságként tartják számon a szillevelű gumifát és a kínai selyemfenyőt, szúrós levélszegélyű magyalt, amit a kastély kert felőli oldalánál találhatunk. A Magyarországon őshonos nagyon lassan növő tiszafák, melyeknek piros és a ritkább sárga termésű példányai is megtalálhatók itt. A nehézszagú, vagy kúszó boróka az ország legterjedelmesebb példányai közül való, ágai több mint 90 m-re kúsznak. Látható itt több, mint 100 éves kocsányos tölgy és cukorsüveg fenyő is, valamint óriás életfa, fehértölgy, vasfa, folyami cédrus, kínai mamutfenyő és puffadt termésű csörgőfa. Az arborétum angolparkszerűen kialakított részében található egy szabálytalan partvonalú, mesterségesen kialakított tó, mely vízinövények, halak, békák, siklók élőhelye.

    Kutatóintézeti látogatás

     
    21 kép
    Dátum: 2014-10-18 20:43:00
     


    Közösségi funkciók