3 °C

 
 
Állami földrészleteket értékesítenek

A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló Nemzeti Földügyi Központ a felelős állami földvagyon-gazdálkodás fenntartásának érdekében a földbirtok-politika irányelvekkel összhangban, a kellő eljárási és jogszabályi garanciák megteremtése mellett, átlátható eljárások keretében hirdetmény közzétételével értékesíti a három hektárnál kisebb állami tulajdonú földrészleteket.

6/2020.(II.21.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. február 20-i ülésén rendeletet alkotott a PARKOLÁSRÓL szóló 4/2007.(II.19.) önkormányzati rendelet módosításáról.

5/2020.(II.21.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. február 20-i ülésén rendeletet alkotott az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 1/2013. (II.4.) önkormányzati rendelet módosításáról.

4/2020. (II.21.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. február 20-i ülésén rendeletet alkotott a KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATÁRÓL szóló 25/2000. (IX. 20.) önkormányzati rendelet módosításáról.

3/2020.(II.21.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. február 20-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL.

Bővebben



Szakmai tanulmányút és kihelyezett konzorciumi ülés

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2014.10.08. szerda
 
Utoljára módosítva: 2014-10-08 13:07
 
     

    Bezár
    Cikk küldés
     
     

    2014. október 1-3. között a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0047 „Zöld energiával a Zöld Magyarországért” projekt keretében három napos szakmai tanulmányutat szervezett a Károly Róbert Főiskola, a projekt szakmai megvalósítói részvételével.

     

    Október elsején a szakmai út első állomásán, Szendrőn a NORDA Nonprofit Kft. konzorciumi partner szervezésében egy konferenciával egybekötött szakmai bemutatóra került sor. A rendezvényt Tomorszki István, a város polgármestere nyitotta meg, majd első előadóként a Károly Róbert Főiskola „Zöld” kutatási eredményeiről, K+F és energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekről Hordós-Nagy Zsuzsa, a Fenntarthatósági innovációs Technológiai Centrum megbízott igazgatója számolt be.

     

    Dr. Kresák Zoltán projektmenedzser, Szendrő város energiahatékonysági pályázatait ismertette, kiemelve a városi zöld területek által biztosított zöldhulladék felhasználását, valamint a közintézmények fűtéskorszerűsítését. Ezt követően Szentpéteri István a Magyar Klaszter Szövetség elnöke beszélt a megújuló energia parkokról, azok integráló szerepéről és funkcióiról, majd Lenkey Péter, a Nautilus Fenntartható Életmód Klaszter menedzsere tartott előadást a fenntartható életmódról és az energiahatékonyságról, a környezettudatos nevelés és szemléletformálás szükségességét hangsúlyozva. Ezután Király Károly a Károly Róbert Főiskola energetikusa, disszemináció koordinátor mutatta be a Napház modell működését és alkalmazását a közel nulla energiaigény-szintű épületeknél. A prezentációk sorát Dr. Varga Máté a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Terület-és Vidékfejlesztési Osztályának vezetője zárta, aki a megye 2014-2020-as gazdaságfejlesztési programját ismertette meg a résztvevőkkel.

     

    Az előadások után a Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda megújuló energiaforrás felhasználásával működő kazántelepének megtekintésére került sor, amelyet az óvoda földgáz felhasználásának kiváltására hoztak létre. A kazánházban 1db ATMOS típusú kazán üzemel, amelyhez faapríték adagolót és égőfejet illesztettek, így nem csak kisméretű szalmabálával, vagy hasábfával, hanem faaprítékkal is üzemeltethető. A rendszerhez egy 2000 literes puffer tartályt is telepítettek, ami a hőtároláson kívül a kiegyenlítést is lehetővé teszi. A közösségi ház udvarán felállított a fenntartható életmód bemutatását célzó kiállításnak is helyet adó klíma-jurta installációt az épületenergetikai fejlesztés bemutatását követően tekintették meg a résztvevők, ahová a program ideje alatt több óvodás és kisiskolás csoport is ellátogatott.

    A szakmai tanulmányút második napja a Hernádszentandráson tett látogatással kezdődött. Hernádszentandrás magas munkanélküliségi rátájú település, amely saját erőből pályázati források segítségével fejleszt, munkát teremt és saját bioterméket állít elő. A 445 lelkes Hernádszentandrás kisközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hernád-völgyének déli részén, a folyó jobb partján, a Nagy-Hernád és a Kis-Hernád által határolt területen, Encstől dél-délnyugatra, a \"Kassa–Miskolc tengelyen\" félúton, a két nagyvárostól mintegy 35-35 kilométerre található.

    A Károly Róbert Főiskola csoportját a település művelődési házában a polgármester, Üveges Gábor fogadta, aki köszöntőjét követően a „Bioszentandrás” program ötletének megszületéséről és működésének gyakorlatáról tartott érdekfeszítő előadást.

    Bevezetőként elmondta, hogy Hernádszentandrás mezőgazdálkodással foglalkozó település volt az elmúlt évszázadokban is, presztízzsel bírt a múltban a környező települések körében. Története során mindvégig egy munkájára és szellemiségére egyaránt igényes közösséget alkotott, és a környező hasonló méretű települések közül kimagasló számban adott „kiművelt emberfőket” az országnak. A szorgalmasan gazdálkodó lakosok ügyeltek gyermekeik iskoláztatására. Ennek köszönhetően azonban a magasabban képzett új generáció már nem találta meg számításait a településen, ezért az elvándorlás jelentőssé vált.

    A Bioszentandrás program ötlete az közösséget újra életre kelteni szándékozó helyiek fejében született meg. Olyan dolgot szerettek volna megvalósítani, amihez megvannak a település adottságai és hagyományai, amelyekre építve megalapozhatják egy közösség jövőjét.

    Folyamatosan figyelték a pályázati kiírásokat, keresték a partnereket, majd 2009-ben találtak rá arra a kiírásra, amely közvetlenül 25 ember, ezáltal huszonöt család jövőjét, közvetve pedig az egész falu életét megváltoztatta.

    A Társadalmi Megújulás Operatív program keretében megpályázott és elnyert 28 millió forintot elméleti és főként gyakorlati képzésre, a biogazdálkodás alapjainak elsajátítására fordították, azzal a szándékkal, hogy általa visszatérjenek ahhoz az életformához, amely a térség egészének boldogulását jelentette évszázadokon keresztül. A 18 hónapos program 2012 májusában zárult, a munka azonban tovább folytatódott.

     

    A programban a biotermékek előállítása mellett egyre nagyobb szerepet szánnak a feldolgozott termékek értékesítésének. Jelenleg 18 főt foglalkoztatnak a termelésben, 4 főt a feldolgozásban és 5 főt a kézműves termékek előállításában. Termékeik körét folyamatosan bővítik, színesítik, mind a termesztett növények, mind a feldolgozott termékek körében. Sikeres működésük bizonyítéka, hogy egyre többen keresik termékeiket, egyre többen látogatják a települést, hogy tanuljanak az általuk felépített „jó gyakorlatból”.

     

    A látogatás végén a csoportot a polgármester és az értékesítési vezető kalauzolta a település belterületén található 2,5 hektáros kerthez, ahol paradicsom, paprika, hagyma, padlizsán és tökfélék mellett fűszernövények és levendula termesztése is folyik. További terv a terület növelése, nemcsak a településen, hanem kistérségi szinten is, a nagyobb fogyasztói igények kielégítése érdekében.

    A „BioSzentandrás” program nem pusztán azt a célt szolgálja, hogy a település elismertséget nyerjen és nem utolsó sorban bevételhez jusson saját termékei értékesítése révén, hanem a közösség újraépítését is. A programmal párhuzamosan – szintén pályázatokra támaszkodva – a vezetés az 1994-ben megszűnt általános iskola épületében Tanodát üzemeltet, ahol kézműves foglalkozások és zeneoktatás mellett idén indul a nyelvi képzés is. Az elmúlt 10 év alatt a kulturális rendezvények száma és sikere is nagyobb és nagyobb, amelyek nem csupán a település, hanem a kistérség lakosságát is megmozgatják. Hernádszentandrás és vezetése büszke az elért eredményekre, de nem állnak meg, hanem újabb és újabb lehetőségek után kutatva igyekeznek továbbhaladni a megkezdett úton.

    A csütörtöki nap délutáni programja a gibárti vízerőmű meglátogatása volt. A csapatot Kozák Csaba, az erőmű vezetője vezette a rendszer elemeit részletesen ismertetve.

     

    A Gibárti vízerőmű 1903-ban Magyarországon az elsők között épült, legrégebbi, eredeti formájában ma is működő energiatermelő egysége. Ez hazánk első olyan vízerőműve, amely váltóáramot termel, s ma is az eredeti főalkatrészekkel üzemel, jelenleg műemléki védelem alatt áll. 1903-ban a volt vízimalom helyén építették, ahol már volt malomárok, s ezért nem kellett külön üzemvíz csatornát építeni. Báró Harkányi János földbirtokos, volt kereskedelemügyi miniszter, a főrendiház örökös tagja létesítette saját uradalmának, valamint Szerencs város cukorgyárának, Gibárt, Abaújszántó, Tállya, Mád települések villamosenergia-ellátására. A duzzasztómű és az erőmű jellegzetes, klasszicizáló épületének tervezője ismeretlen. A vízerőmű üzemvíz csatornás elrendezésű, a Hernád medrében épült duzzasztóműből, az árapasztóból, a két műtárgy között utólag létesült árapasztó - surrantóból, az üzemvíz csatornából és a reá telepített gépházból, valamint a gépi berendezésekből áll. A duzzasztómű a község felett egy éles kanyarban épült. A műtárgy valószínűleg a Hernád kisvízhozamának időszakában épült, amikor a főgátat elzárták, és a Hernád vizét a mellékágba (a mai üzemvízcsatornába) terelték. A felvízcsatornán keresztül jut a víz a gépházban elhelyezett turbinákhoz. A turbinákon átfolyó víz az alvízcsatornán át jut vissza a Hernád medrébe. A gépház az üzemvíz csatorna közepén helyezkedik el. Az üzemvíz csatorna kiépítési vízhozama 18,2 m³/s, ennek tartóssága 190 nap.

     

    A maximális vízátfolyás 18 m³ másodpercenként, maximális vízmagasság 4,4 m. Az esést két, vízszintes tengelyű, három járókerékkel ellátott értékes műszaki emléknek számító Francis turbina hasznosítja, melyek a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárban készültek. Érdekesség, hogy a második és harmadik járókerék között elhelyezkedő, vízkenésű, osztott csapágy anyaga eredetileg egy nagyon kemény, nehéz, tömör faanyagból készült, melyet később a kopás miatt textilbakelittel helyettesítettek. Az erőmű váltakozó áramú generátorait a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Részvény Társulat Elektromos Gyára készítette, Bláthy Ottó Titusz tervei alapján. A gibárti erőmű \"O\" típusú generátorai és gerjesztő gépei az egyetlen, ma még látható és jelenleg is üzemelő bizonyítékai a magyar erőművi villamosgép gyártásnak. A vízerőmű energiatermelő egységei a mai napig az eredeti fődarabokkal működnek, azokat úgy tervezték és gyártották, hogy működésük során ne szennyezzék a folyót. A fődarabokat a Ganz gépgyár 1929-ben és 1970-ben az eredeti megoldások változatlanul hagyásával felújította, melyek jelenleg is eredeti rendeltetésüknek megfelelően működnek.

    Ez az erőmű működőképes múzeumi bemutatóhelye a korabeli technikáknak, 111 éves fennállásával bizonyítva működésének hosszú távú fenntarthatóságát.

    A háromnapos program utolsó, pénteki napja Miskolcon zajlott. A NORDA Nonprofit Kft. központjában sorra került konzorciumi ülésen a konzorciumi partnerek képviselői beszámoltak a legutóbbi találkozás óta eltelt időszak tevékenységeiről, a projekt előrehaladásáról, majd a hátralévő időszak feladatairól, disszeminációs eseményeiről esett szó.

    A megbeszélést követően az Agrokultúra Kft. zöldségtermesztő telephelyére vezetett az út, ahol a csoportot Molnár Attila a cég ügyvezetője fogadta. Az Agrokultúra Kft. a miskolci önkormányzat saját tulajdonú területein őshonos állatfajok (mangalica, szürkemarha) tenyésztését végzi természetes tartásmódban; gyepgazdálkodást folytat és emellett az avasi lakótelep „maradékhőjének” másodlagos hasznosításával – tehát „zöldenergiával” – nagylégterű fóliaházban végez zöldséghajtatást. Az ismertetés kitért a közel 7.200 négyzetméter alapterületű acélváz-szerkezetes fóliarendszer működésére, a termesztett zöldségfajok bemutatására, valamint az értékesítésre.

     

    A duplafalú sátor fűtés nélkül jóval rövidebb időszakon keresztül szolgáltatna élelmiszer alapanyagot, mint a Kistokaj határában lévő geotermikus energiaközpontból induló, Miskolc „avasi” területét hőenergiával ellátó hálózat visszatérő ágának „maradékhőjével” fűtve. A rendszer teljesen automatizált, a külső, illetve a belső klimatikus viszonyokat figyelembe véve számítógép szabályozza a belső légtér hőmérsékletét, páratartalmát és a bejutó fény mennyiségét. A fóliasátrakban vegetációs fűtést alkalmaznak, amelyben a rendszer 35-55 fokos vizet keringtet. A részleg érdekessége az energiaernyő. Fő funkciója a téli időszakban a hő hajtatóházon belüli megtartása, emellett a nyári időszakban árnyékolásra használják. A növények a takaratlan talajra helyezett egyedi tőzegkonténerekben kerülnek betelepítésre, ahová a szükséges tápanyagot, és így a vizet tápoldat formájában kapja csepegtetőrendszeren keresztül. Fontos feladat a későbbiekben a felhasználásra kerülő víz lágyítása, mivel magas kalcium- és magnézium-karbonát tartalma miatt az öntözőtüskék nagyon hamar elzáródnak, amelyet folyamatosan tisztítani vagy cserélni szükséges.

     

    A fóliarendszerben 2013-ban kezdődött el a termelés, ahol paradicsomot, paprikát, uborkát termesztenek, illetve a hasonlóan 0,7 hektáros szabadföldi zöldségtermesztéshez szükséges retek, káposzta, kelkáposzta, karalábé, fejes saláta palántákat állítják elő. Cél, hogy a sátrak a lehető legrövidebb ideig álljanak üresen, ami nem több mint egy hónap, a téli, hidegebb időszakban a hűvösebb klímát tűrő fajokat; hagymát, fejes salátát fognak termeszteni. A Miskolc Holding cégcsoport tagjaként az Agrokultúra Kft. közintézmények – óvodák, általános és középiskolák – konyháinak számára állít elő alapanyagot, amelyet a piacinál alacsonyabb árszinten értékesít.

    A három nap során számos szakmai tapasztalattal gazdagodtak a résztvevők, egyidejűleg több, példaértékű és követendő „jó gyakorlatot” megismerve a megújuló energiák hasznosítása, valamint a helyi közösségépítés és a vidékfejlesztés terén.

    KRF - szakmai tanulmányút

     
    20 kép
    Dátum: 2014-10-08 13:05:00
     


    Közösségi funkciók