3 °C

 
 
24/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott KÖZTERÜLETEK RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATÁRÓL szóló 25/2000.(IX.20.) önkormányzati rendelet módosításáról.

23/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott egyes díjfizetési kötelezettséget megállapító rendeletek hatályba lépésének módosításáról, melynek keretében módosította az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 1/2013. (II.4.), valamint a parkolásról szóló 4/2007. (II.19.) számú önkormányzati rendeleteket.

22/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 21/2011.(VI.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL.

21/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott a GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2019. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL.

20/2020.(VI.26.) önkormányzati rendelet

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE a 2020. június 25-i ülésén rendeletet alkotott GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2020. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK módosításáról.

Bővebben

Nyári Szabadegyetem a Károly Róbert Főiskolán

Elküld Nyomtatás
Dátum: 2014.06.04. szerda
 
Utoljára módosítva: 2014-06-04 09:45
 
 

Bezár
Cikk küldés
 
 

A TÁMOP 4.2.3.-12/1/KONV-2012-0047 számú projekt keretében 2014. május 29-30. között második alkalommal került megrendezésre a Nyári Szabadegyetem.

 

A két napos rendezvény első napja a Károly Róbert Főiskola tangazdaságában, Tass-pusztán kezdődött, ahol a projektvezető, Dr. habil Magda Róbert köszöntőjét követően Király Károly energetikus bemutatta saját tervezésű „Napház modelljét”, amely a megújuló energiaforrások egymásra épülő, szimbiózisban működő épületenergetikai célokra történő felhasználását szemlélteti. A pozsonyi School of Economics and Management in Public Administration (SEMPA) oktatója, Jana Gasperová angol nyelvű előadást tartott a felsőoktatási intézmények regionális hatásairól, ezt követően, pedig Dr. habil Nagy Péter Tamás docens a biostimulátorok szerepét ismertette a fóliás paprika- és paradicsomtermesztésben.

 

Terbe Tibor, a Tass-pusztai tangazdaság vezetőjének előadása a talajnélküli zöldséghajtatás jelentőségéről, hazai helyzetéről szólt. Ezt követően a 2000 négyzetméter alapterületű hajtatóházban tartott részletes ismertetőt a hidrokultúrás paprikatermesztés gyakorlati tudnivalóiról. Végül Gyöngyösi Balázs vegyész mutatta be a Károly Róbert Főiskola egyik projektben megvalósuló kísérleti fejlesztését, egy pirolizáló berendezést, amellyel a nagy mennyiségben keletkező települési műanyag hulladék könnyűfrakció részének vizsgálata zajlik folyékony szénhidrogén termelés céljából.

 
 

Az ebédet követően a Mátra Múzeumba látogattunk, ahol a múzeum igazgatója, Báryné Dr. Gál Edit ismertette a múzeum történetét és fontosabb attrakcióit, majd Dr. Koncz Gábor érdekfeszítő előadást tartott a Mátra-hegység kialakulásáról és ásványkincseiről, az itt folyó bányászati tevékenységről. Kovács István, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati osztályvezetője a Mátra vadvilágát mutatta be személyes tapasztalatain keresztül, különös tekintettel a jellemző vadászható nagy- és apróvad fajokra.

 

Az előadásokat követően a Múzeum emeletének öt barokk termét tekintettük meg, amelyen keresztül Gyöngyös történetével, az Orczy család és a helyben élő emberek mindennapi életével ismerkedhettünk meg. A Természettudományi tárlat három szinten – talaj- és gyökér, lágyszárú- és cserje, illetve lombkoronaszint – mutatta be a Mátra élővilágát. A nap végén kikapcsolódásunkat a sástói Oxygen Adrenalin Park biztosította.

 

Pénteken Bükkszentkeresztre, az ország második legmagasabban fekvő településére látogattunk el Eger felől, Felsőtárkányon keresztül. A sűrű bükkerdőkkel körbenőtt utakon kanyarogva jutottunk el Szabó Gyuri bácsi, a "Bükki Füvesember" birodalmába, aki 86 évesen is kiváló fizikai és szellemi frissességgel üdvözölte csoportunkat. Háza udvarán rövid ízelítőt kaphattunk a javasasszony nagymama, Bori néni által átadott, s mára már elismert "füvészmesterség" több évszázados tudományából. Gyuri bácsi Bükkszentkereszt határában található füvészkertjébe több mint hatvan féle gyógynövényt ültetett. Az ezekből készült termékek alkalmazása a legkülönbözőbb betegségek megelőzésére ajánlott. Példaként megemlítette, hogy a lósóska magjának forrázata a legkiválóbb „orvosság” a hasmenéses panaszok esetén. A találkozót követően Lakatos Márk mérnöktanár mutatta be a gyógynövénykertet és a feldolgozót, ahonnan a Gyuri bácsi kertjében termesztett gyógynövényekből készült teák, tinktúrák a világ számos országába eljutnak. A különleges klimatikus viszonyok, a kristálytiszta víz és levegő, a magas napsütéses órák száma az itt termett gyógynövények hatóanyagtartalmára kedvezően hatnak, ezáltal különlegesen jó minőségű, alacsony növésű, magas hatóanyag-tartalmú gyógynövények teremnek.

 

Ebéd után rövid sétával jutottunk el a "gyógyító kövek"-hez. A legenda szerint egyszer régen Szűz Mária a Bükkszentkereszt melletti erdőben járt, és amikor elfáradt, leült egy kőre megpihenni, ami megpuhult alatta és megőrizte nyomát. Ezt a helyet Boldogasszony kövének nevezik, szent és gyógyító helynek tekintik. A köveket nagyon sokan keresik fel az ország minden tájáról a gyógyulni vágyók.

 

Innen Bükkábrányba indultunk, ahol megtekintettük a Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület által létrehozott és fenntartott Bányász Emlékházat, ahol az elmúlt évtizedek mélyműveléses és külszíni fejtéses bányászat történetének tárgyi emlékeit őrzik, ezzel állítva méltó emléket a bányász hagyományoknak. Az itt látható emlékeket Csató László a bükkábrányi bányaüzem szakszervezeti tanácsának elnöke mutatta be részletesen csoportunknak. A szabadtéri kiállításon láthatók: bányaakna modell, szénszállító csille, robbanásbiztos bányatelefon, DH rukkoló dózer, aranyszínűre festett "láncszem" a világ legnagyobb kompakt kotrógépének lánctalpából, íves tám, hidraulikus tám, szállítószalag kotrógép és daru.

 

A kiállítás beltéri részén Szent Borbála - a bányászok védőszentje - faszobra, továbbá a már történelmi emléknek számító technikai eszközök, mérő eszközök, kézi szerszámok, védőfelszerelések bányász egyenruhák és különböző személyes kitüntetések találhatók. 2007 nyarán a világon egyedülálló régészeti lelet, egy 16 darabból álló több mint 7 millió éves mocsárciprus-erdő került elő a Mátrai Erőmű bükkábrányi lignitbányájában. A leleteket, a keletkezés folyamatát fotósorozaton is bemutatják, melyek tartósítást követően a miskolci Herman Ottó Múzeumba és Ipolytarnócra kerültek.

A napot a Mátrai Erőmű Zrt. Bükkábrány határában található külfejtéses lignitbányájában zártuk, ahonnan a lignitet vasúton szállítják hazánk legnagyobb széntüzelésű erőművébe, Visontára. A helyszínen Szomor László bányamérnök, főtechnológus vezetett körbe. Az itt húzódó, tüzelőanyagként több mint 100 évre elegendő lignitmező a miocén korban itt elterülő Pannon-tenger mocsári növényeinek maradványaiból képződött. Ezt a réteget fedi az őstenger üledéke, a márga, agyag, iszap és homok. A bánya a művelés előrehaladásával egyre mélyül, jelenleg mintegy 60-70 méter mély. A földet és meddő rétegeket visszatöltik a bánya azon részeire, ahonnan már kitermelték a lignitet, így a bányaterület lassan vándorol dél felé. Vezetőnk bemutatta a külszíni fejtés folyamatát, bejártuk a bányaterületet, ahol a világ legnagyobb kompakt (önjáró) marótárcsás kotrógépe működik, 9 hónapig tartó összeszerelést követően 2009 júniusa óta. A gép 22 méter magas, 70 méter hosszú, 1 650 tonna, kettő, egyenként 4,3 méter széles lánctalpon mozog, sebessége percenként 8 méter. A 12 méter átmérőjű marótárcsa 12 millió köbméternyi meddő és lignit megmozgatására képes évente. A kotrógépet négy darab, egyenként 132 kilowattos motor hajtja, a marótárcsát egy 1100 kilowattos. A kotrógépet egy méreteiben hasonló karcsúbb gép, az úgynevezett szalagkocsi követi, hogy a kitermelt meddőt vagy lignitet a bányát behálózó szalagpályákra, onnan rendeltetési helyére juttassa. A program zárásaként rekultivált területet láthattunk, mely erdő- és vadgazdálkodásra jelen állapotában kiválóan alkalmas.

A beszámoló szerzői: Bata Miléna és Unghváry Tamás - a Károly Róbert Főiskola hallgatói

Nyári Szabadegyetem a KRF-en

 
30 kép
Dátum: 2014-06-04 09:44:00
 


Közösségi funkciók